Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
A kötet szerzői
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. program) végezte el. 2007-2010 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Doktori Iskolájának (Régészet Program) hallgatója volt, de a doktori fokozat megszerzése még nem történt meg. A doktori iskola befejezése után a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárának munkatársa volt, de két év után a közalkalmazotti állásról önálló kutatói státuszra váltott, majd néhány év után ismét alkalmazott lett, ezúttal egy magánvállalkozásnál. Kutatói tevékenysége tárgyát építéstörténeti kutatások képezik a középkortól az újkorig terjedő időszak épített emlékei körében, ásatások és műemléki kutatások keretében, önállóan és/vagy kutatótársakkal közösen. Az elvégzett kutatások eredményeit igyekszik közzétenni publikációk és előadások formájában. Havasy Orsolya 1990-ben született Budapesten. Régész. 2011-ben BA történelem-régészet szakirány alapszakon végezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd ugyanitt 2013 régészet szakon szerezett mester diplomát. 2013 és 2014 között alkalmi kutatói és technikusi munkákat végezett, majd 2014-től az egri Dobó István Vármúzeumban, először mint régésztechnikus, majd 2015-től régész-segédmuzeológus helyezkedett el. Kutatásainak fő tárgya a késő középkori-kora újkori anyagi kultúra, ezen belül a legmeghatározóbb a kerámiaanyag kutatása. Héczey-Markó Ágnes 1979-ben született Budapesten. Építészmérnök, régész. A BME Építészmérnöki karán 2004-ben, az ÉLTE Bölcsészettudományi Karán régészet szakon, középkor-népvándorláskor szakirányon 2010-ben diplomázott. Építészmérnöki tanulmányai alatt a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék „Veszendő Templomaink” műemlékfelmérési programjának keretében erdélyi és kárpátaljai műemlék templomok felmérésében vett részt. 2008-óta, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ és jogelődjeinek munkatársaként műemléki védettségű régészeti lelőhelyek és épületek kutatásával foglalkozik. Fontosabb munkái: a sümegi várban, a siroki várban és az Érd-ófalui Szent Mihály római katolikus templomban végzett régészeti ásatás és falkutatás, a veszprémvölgyi apácakolostorban és az abaújvári református templomban végzett régészeti feltárás, az egri irgalmasrendi kolostor és kórház épületeinek falkutatása és műemléki értékleltára, a fertődi Esterházy-kastély Marionettszínházának feltárásakor előkerült stukkótöredékek vizsgálata. Jankovics Norbert 1980-ban született Székesfehérváron. Művészettörténész, régész. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Művészettörténeti és Régészettudományi Intézeteiben párhuzamosan végezte, művészettörténeti szakdolgozatát a tarnaszentmáriai Árpád-kori templomról írta. Szakterülete a középkori művészettörténet, építészettörténet, épületrégészet. 2009 óta épületkutatással foglalkozik, jelenleg a budapesti Forster Központ Műemléki Kutatási Osztályának munkatársa. Heves megyében egri és hatvani műemlékekkel kapcsolatos kutatási feladatai voltak, de munkája során, többek között foglakozott a siklósi és boldogkői várral, a fertődi és a tatai Esterházy-kastéllyal, az apácatornai és szeged-tápéi középkori templomokkal. Rendszeresen publikálja régészeti, műemlékes és művészettörténeti kutatásai eredményeit, 2013-ban jelent meg A magyarországi templomok művészete címmel a hazai szakrális építészetről szóló kötete. Kárpáti János 44 éven át dolgozott a magyar műemlékvédelemben, korábban az Országos Műemléki Felügyelőség, majd Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ Kutatási Osztálya, napjainkban Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársaként. Az országos hatáskörű hivatal révén az évtizedek alatt számos műemlék régészeti kutatásában vett részt. Szakmai tevékenységének meghatározó szakasza a több mint 25 évet meghaladó közreműködés az egri vár Kozák Károly régész irányította kutatási programjában. Jelentős szerepe volt a győri várszékesegyház, a Héderváry-kápolna, Pécsvárad, Ugod várának több éves feltárásában, Szekszárdon Béla király templomának, a Heves megyei Tarnaszentmária templomának, a szlovákiai Borsi, Rákóczi-kastély, legutóbb az egri Líceum felújítását megelőző régészeti kutatásaiban (2010-2011 ). Dolgozott számos korai templom, a kósdi, a kiszombori, a kehidai, a tereskei, egyházasdengelegi, abaújvári, gyugyi, barabási Árpád-kori templomok feltárásánál. Közreműködött Uzsa, Martonyi pálos, Városlőd karthausi kolostora kutatásaiban. Többek között éveken át részt vett a sümegi, a szigligeti, a dunaföldvári, a váci, füzéri, regéci, szigetvári, 166
