Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Giber Mihály - Havasy Orsolya - Rákóczi Gergely: Megelőző feltárása a Végvári vitézek terén (Eger-belváros). A 2014. évi feltárás eredményeinek összefoglalása két leletcsoport reprezentálásával
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. 22 - június 19. között Eger MJV Önkormányzata és a Dobó István Vármúzeum közötti egyezség alapján beruházást megelőző próbajeltárásra került sor.1 2 A próbafeltárás során összesen három kutatóárok megnyitása történt meg a területen. A kutatóárkokban igen jelentős épületmaradványok, köztük - a 18. századinál korábbi, késő középkori, kora újkori/török kori, újkori falazatokon kívül - egy újkori (ezen belül is inkább a 18. századra datálható) téglaboltozatos pince egyik oldala és a pincébe vezető lépcső részlete került elő. Fontos információkat lehetett szerezni a terület rétegviszonyaival kapcsolatban. Ugyancsak jelentős érvényes, azonban aznap még csak a gépi földmunka (a területen elhelyezkedő parkoló aszfaltjának és betonjának feltörése, a törmelék elszállítása) kezdődött meg és tartott még napokig régészeti felügyelet mellett. A tényleges ásatási munka csak július 8-án indult meg és egészen szeptember 22-ig tartott (esőzés miatt kettő feltárásra alkalmatlan munkanap volt ebben az időszakban, egyébként a íeltárási engedélyben megadott 52 íeltárásra alkalmas valamennyi munkanapon dolgoztunk). A megelőző jeltárás módszere alapvetően az volt, hogy a területet előbb a próbaásatás kutatóárkaihoz igazodva (azokkal tekldutíron sió &1 Szúnyog köz támfal hU Om 10 m 20 m újkort)« átépített kor* újkon falak — újkon épületek, falak. építmények IGi ------ újkor késő szakasz* Szaggatott vonallal a feltáratlan és/vagy elpusztult falkapcsolatok, összeköttetések 2. Eger, Végvári Vitézek tere, 2014. Próba és megelőző feltárás. A kutatási területen feltárt épületek és falak periodizáció ja A tér déli, patak felőli részén feltárt épületek, építmények és falak összesítő alaprajza a feltárások alapján (készítette: Giber Mihály a Dobó István Vármúzeum felmérésének felhasználásával, 2014-2015) eredménynek tekinthető a meglehetősen nagy mennyiségben előkerült tárgyi leletanyag is, melynek kora a késő középkortól a 18. századig terjedt. A próbafeltárás eredményei alapján meglehetősen sűrű beépítettséggel lehetett számolni a területen. Mindezek alapján a terület beruházás előtti teljes felületű megelőző feltárása vált indokolttá. A megelőző feltárás A megelőző feltárásra1 vonatkozó engedély 2014. július 3-tól volt 1 A próbafeltárás ásatásvezető régésze dr. Lovász Emese miskolci régész kolléganő volt. A próbafeltárás helyszíni irányításában részt vettek még: Zólya Levente, Bognár Katalin, Halász Ágoston, Giber Mihály régészek. 2 Ásatásvezető régész: Giber Mihály. A megelőző feltárás szakmai konzulensei dr. Lovász Emese, Búzás Gergely, Halász Ágoston régészek voltak. A megelőző feltáráson résztvevő régészek és régészhallgatók: Bognár Katalin, Fazekas András, Gál Tamás, Hegyi Dóra, Herbst Anna, Kovács Bianka, Lőrinczy Márk, Mag Hella, Nádai Zsófia, Rakó Dorottya, Rákóczi Gergely, Vigh József A feltárásokon a Dobó István Vármúzeum Régészeti Osztálya részéről részt vettek még: Bilicz Enikő, Bozsákovics Márton, Bujdosó László, Dorkó Daniella, Hortobágyi Viktor, Kakuk Balázs, Medveczki Zsolt, Ritz Henrik, Somodi Zoltán, Tanyi Sándor. A geodéziai felmérések informatikai utómunkálatait Vágvölgyi Bence régész végezte. A megelőző feltárás anyagának feldolgozása (most és a továbbiakban) elsődlegesen Rákóczi Gergely feladata (saját maga által, illetve más kutatók, esetünkben Havasy Orsolya bevonásával). A feltárás hátterének biztosításáért és az ásatás támogatásáért a dr. Domboróczki László által vezetett Régészeti Osztálynak tartozunk köszönettel. párhuzamosan) nyitott kutatóárkokban, majd a feltárás második szakaszában a kutatóárkokat egybenyitva, az immár egybefüggő területen újabb kutatási egységekben tártuk fel. A kutatóárkok dokumentálása után a feltárás időtartamának közepén megkezdtük a dokumentált kutatóárkoknak a tanúfalak elbontásával történő egybenyitását, míg végül a teljes felület egybe lett nyitva. A feltárás ezt követően az egybenyitott felületen, a korábban csak a kutatóárkokban mutatkozó falak közötti, melletti területeken haladt tovább a feltárás végéig. 1 2 A jeltárás eredményei a terület rendkívül sűrű beépítettségét egyértelműen igazolták. ( 1. kép) A kutatott területen több periódusba sorolható épületek (leginkább lakóházak és ezek részei) és egyéb építmények (pl. újkor eleji csatorna) maradványai kerültek elő. (2. kép) A feltárt épületek és egyéb építmények szinte kizárólag kő falazatú építmények voltak, jóllehet helyenként téglát is használtak, ez utóbbi építőanyag használatának aránya azonban elenyésző, inkább csak falegyen kialakításához, padlózathoz és pince átboltozásához használták. Jellemző ugyanakkor, hogy a házak falai a bontások miatt csak alapfal szintjén, az egykori földszinti járószintnél mélyebben maradtak meg, ez 146
