Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Nagy László: Az egri várban 2014-ben végzett főbb régészeti munkák ismertetése
NAGY LASZLO az esélye, hogy egy, az előcsarnoknál korábbi újabb épület maradványaira bukkantunk. Valószínűbbnek tűnik, hogy valamilyen építés közbeni tervváltoztatás nyomával van dolgunk: tehát az előcsarnok részben (nagyjából az előbb ismertetett faltömb déli széléig, mely viszont később épült a fal elé!) megépített falának vonalát építői valamilyen megfontolásból egykoron korrigálni próbálták, ezért az addig elkészült részre ráfalazva, de már módosított irányban építették tovább, s a kiugrás az eredeti vonalat jelzi számunkra. Az mindenesetre bizonyos, hogy ez a szint valamilyen szakaszhatárt jelent az előcsarnok építésének folyamatában. Erre látszik utalni az is, hogy elsősorban az előcsarnok nyugati falának nyugati falsíkjában több olyan elválás látszik a falazatban, melyek feltehetően az építés menetének ütemeit, szakaszait jelezhették,25 és közöttük nem feltételezhető nagyobb időbeli különbség. Az előcsarnokban végzett munkák közül kiemelendő még az itt található két kőkoporsó (melyek közül a délebbi Dörögi Miklós 1361-ben elhunyt egri püspök sírhelye volt) megtisztítása. Mindkét sírt teljesen kitisztítottuk, az északabbikból ennek során nagyobb mennyiségű embercsont került elő. Feltehetően a korábbi ásatások során feltárt, de annak végeztével ide egybehordott temetkezések csontanyagát tártuk fel. Szerencsére számos in situ temetkezés is előkerült. Ezek közül talán a legérdekesebbek az előcsarnok előtti, 8. számú szelvényben talált temetkezések. A két, délkelet-északnyugat tájolású sír egymással szinte teljesen párhuzamosan helyezkedett el (31. kép) a természetes sziklafelszínig leásott sírgödörben. Az északabbi egy feltehetően 10-12 éves gyermek, a délebbi pedig egy pontosabban nem meghatározható körű, de feltehetően felnőtt nő váza volt.26 Előbbi sírjában a koponya déli oldalán egy S-végű hajkarika került elő, utóbbinál pedig jól megfigyelhető volt, hogy koponyáját az itt végigfutó csapadékvízcsatorna építésekor teljesen elpusztították. Ez az eset jól példázza az ilyen területeken végzendő régészeti szakfelügyelet fontosságát! E szelvénytől északra és nyugatra is koraiként értelmezhető temetkezéseket sikerült találnunk. A székesegyház északi tornya előtt nyitott kisebb (3. számú) szelvényünkben annak keleti oldalán, a székesegyház alapozása elé épült fal alatt egy feltehetően teljes 25 E tényre Lfavasi Krisztina hívta fel a figyelmemet, melyet ezúton is köszönök. 26 A vázak antropológiai meghatározását a feltárásokon egyébként is kiváló munkát végző Rákóczi Gergely, a Vármúzeum munkatársa végezte el. Munkáját ezúton is köszönöm. csontváz koponyájára bukkantunk, melynek szintén déli oldalán két (egy nagyrészt összetört és egy ép) S-végű hajkarikát találtunk. E temetkezések mindegyikére igaz, hogy nagyjából megegyező, északkelet-délnyugati tájolású a sírgödrük, illetve a sírokat minden esetben a természetes sziklafelszínig ásták le. A sírgödrök beásási szintjét sajnos az újkori bolygatások miatt már nem tudjuk meghatározni. Véleményünk szerint lehetséges, hogy az eddig ismertetett temetkezések egy sírhorizonthoz tartoznak, és - elhelyezkedésük és a néhány melléklet alapján - talán a székesegyház körüli legkorábbi, vagy legalábbis nagyon korai temetkezések lehetnek. Biztosak vagyunk abban, hogy a területen még vannak további bolygatatlan temetkezések, melyek feltárása kiemelkedően szükséges lenne a kérdés további vizsgálatához. Ezeken kívül a többi szelvényben számos más temetkezés, illetve egyéb objektum került elő, továbbá a későbbi kutatások számára még vizsgálandó rétegmegfigyeléseket is tehettünk, ám ezek kifejtése jócskán túlhaladná e beszámoló kereteit.2 Egy helyszínt érdemes még külön kiemelnünk: az ásatás 12. és 13. szelvényében egy azok helyén feltételezett rotunda28 épületének azonosítását szerettük volna elvégezni. A 12. szelvény délkeleti sarkában valóban találtunk egy számos kőből álló kőhalmot (köztük leletanyag nem volt), azonban azok között semmiféle kötőanyagot, vagy bármiféle épületre utaló nyomot nem tudtunk dokumentálni. A nagyjából 90x100 cm-es kőhalom azonban épület maradványára (azon kívül, hogy egy a szelvény más részeihez, és általában véve a feltárt szelvényekhez képest is nagyobb mennyiségű kő koncentrálódott egy helyen) semmilyen jel nem utalt. A szelvény mellett, attól délkeletre egy vékony tanúfalat meghagyva nyitottuk meg a 13. szelvényt, hogy e köves rész keleti irányú folytatását megkutassuk, de sajnos itt sem bukkantunk épületnyomokra. Bár a kőhalom folytatódott, de épületjelleget ezen a részen sem öltött: semmilyen épített falazatra utaló nyomot nem találtunk. Ráadásul a feltárt kövek körvonala egyáltalán nem volt megfeleltethető egy esetleges rotunda ívelt vonalú falának. Mindezeket figyelembe véve a feltárt részletek alapján e rotunda létezése nem volt megerősíthető. A székesegyháznál végzett ásatás eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy mindenképpen érdemes lenne a terület 27 Ezekről részletesebben lásd Nagy 2015.92-98. 28 Erről részletesebben lásd Kárpáti 2010.58-56, illetve 90-101. 28. Az 1. és 4. szelvény által feltárt előcsarnok nyugati része, déli irányból nézve (fotó: Nagy László) 89
