Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. A nyugati várfal több rétegű, de csupán egy rétege származik a 16. századból. Felmerül a kérdés, melyik szakaszában készült az a falmagasítás, amely ráfordul a Dobó-bástya egységesen sík felszínére? Tinódi szerint az új bástyához épített palánk csatlakozik dél és nyugat felől is. Az 1560-as években Paolo Mirandola építkezései között találunk írott említést a nyugati várfal építkezéseivel kapcsolatban, lehetséges, ekkor keletkezett a várfal felmagasítása a Dobó-bástya tetején. A várfal végig kiépült a Tomlöc bástya déli faláig, ugyanis kifelé dőlt várfalsíkú, felső félköríves párkányzata is itt került elő, sőt azt is hozzátehetjük, hogy az építkezés kezdetekor ehhez a várfalhoz csatlakozott Baldigara kisbástyája is. Lenn, a déli aknafigyelő folyosó fordulójában a várfalsík lábazati részletei azonosíthatók. Mivel az egri várnak csupán a 16. század második feléből maradtak fenn alaprajzai és tervrajzai, s ezek mindegyike a Dobó-bástyát egyértelműen azonos módon ábrázolja, kimondhatjuk, hogy később már nem változtattak rajta. A Baldigara-féle tervekről leolvasható korszerűsítésének szándéka, az eléje tervezett fülesbástya, pénz és idő hiányában, soha sem épült meg. Baldigara „C” terve a Dobó-bástya két rövidebb oldalán, két-két lőrést tüntet fel. Megemlítendő az egri vár egyik ábrázolása 1569-ből, mely tévesen Gyula felirattal jelent meg. ( 1. kép, 2. kép) A G. Hufnagliusnak tulajdonított, 1617-es (?) évszámot viselő, több idősíkot tartalmazó ábrázolás a következő, mely azonban nem felelhet meg a valóságnak. (Első idősík: 1588-as, a székesegyház tornyán szereplő évszámmal, a második idősík: 16. század második fele - előtérben a fülesbástya építkezések kezdetei - , a harmadik idősík: azaz 1630-50 között épült Arnaut pasa ilidzsája néven ismert, meleg vizű fürdő kerek építménye az ábrázolás alján). A látszólag sok valóságelemet mutató, de több rajz kombinációjából összegyúrt ábrázolást együttesen nem tartjuk hitelesnek, sőt a feltüntetett évszámot (1617) sem. Ennek átrajzolt, egyszerűbb változata is ismert, az ún. „londoni veduta”.4 A Dobó-bástya a török korban sem változott, ahogyan a vár visszafoglalása utáni 18. századi alaprajzok közül az első, az 1704-1711 -es Zinzendorj-féle alaprajz mutatja. A hozzá tartozó „M” metszet, és a közelében álló cipóosztó házon keresztül húzódó „L” metszet alapján jól áttekinthető a bástya akkori állapota. A bástya északi felében pedig, két, látszólag síkfödémes termet ábrázoltak. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy éppen a metszetben húzódik egy-egy boltozat középvonala, amelyek így itt, síknak tűnnek. Az 1753-as Hazad Hugo készítette perspektivikus rajz (veduta) gyanúsan idillikus, ép állapotban ábrázolja a várnak ezt a részletét is. A bástya egésznek tűnik, noha már földdel be-, azaz feltöltve értelmezhető. (3. kép, 4. kép) Az 1764-es térképen már a bástya belseje egyértelműen földdel feltöltötten látható, és kiparcellázott virágoskert-szerű állapotot mutat. Az 1771 -1777 között készült Rapport-plan térképeken a Dobó-bástya alaprajzi nézetben változatlanul földdel betöltve ábrázolt. Az 1892-es laktanyatérképen a bástya szintén földdel betemetett állapotú, szélein feltehetően sövénykerítés húzódik, előtte kisméretű, talán fából készült kantinnal. Mögötte egy pince lépcsőlejárata ábrázolt, mely utalás egy korábbi épület alatt fennmaradt pince ekkori állapotára. Ez a laktanya alaprajz közel azonos lehet Balogh János szolgálati idejének helyszínével. 3. G. Hufnaglius 1617 évvel jelzett képe Eger váráról (a kinagyított részleten: a Dobó-bástya látható a töréseivel) 4. Zinzendorf hitelesítette az 1704 1711 között készült egri vári térképet és metszeteit 4 Bakó 1977.73-91. 44
