Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Héczey Markó Ágnes et al.: A markazi vár romja, avagy mindaz, amit ásatás nélkül tundi lehet róla
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. A várrommal kapcsolatos legfrissebb összefoglalást a Heves megye váraira vonatkozó topográfiai igényű mű adja (a szerzők: Nováki Gyula, Baráz Csaba, Dénes Józsefi Feld István, Sárközy Sebestyén). A várról szakszerű leírást és kitűnő összefoglalást nyújtanak, továbbá ismét hozzák Nováki Gyula alaprajzát. Itt olvasható elsőként egy lényeges megállapítás: „Pusztulása (ti. a várnak) talán már a 14. sz. elejének harcaiban bekövetkezett” Ezzel tehát közvetve a vár 13. századi eredetét valószínűsítenék.42 Erre valószínűleg az is sarkallja őket, hogy a forrásokkal lényegesebben jobban ellátott későközépkorból nem maradt fenn írott forrás. Természetesen ez még nem bizonyíték a vár korai pusztulására. Érdemes áttekinteni a vár helyét a környék várépítészetében. Mindenekelőtt a közeli Oroszlánkő várát (Oroszlánvárat) kell górcső alá vennünk, amely, mint említettük, 1325 előtt, sőt esetleg már 1289-ben létezett, és a nánai Kompoltiak közös kézben tartandó váraként tűnik elénk a forrásokból. Alaprajza a markazitól nagyban eltér: egy sánccal és árokkal körbevett, ellipszis alakú körítőfalon belül egy kör alakú torony és egy talán téglalap alaprajzú épület maradványai látszanak rajta.43 Bár ásatás ebben sem volt, a formai jegyei alapján inkább áll közelebb a 13. század végének várépítészetéhez, mint Márkáz. Ehhez hozzászámítandó, hogy a Kompoltiak nánai ága nem sokkal később Kisnánán épített ki rezidenciát, mely egy jól megközelíthető udvarház volt, és helye a később jelentősen tovább épült kisnánai vár területén keresendő.44 Az újabb kutatások legvalószínűbben a terület délnyugati részén található alápincézett épületben keresik ezt, mely nehezen datálható, de talán a 14. század középső harmadára lehet tenni a korát. Nagyobb védelmi szerepet, mint Nagy Szabolcs Balázs írja, ekkoriban nem szántak Kisnánának. „A védelmi céloknak - írja - a Kompoltiak közös birtokában maradt Oroszlánvár jelelt meg.”45 A Visontai ág kialakulása, mint láttuk, nagyjából a 13. század utolsó harmadára, 14. század első évtizedeire tehető, így ekkorra feltételezhető valamilyen rezidencia kialakulása Visontán is. A szakirodalomban Kozák Károly figyelt fel a markazi vár szabályos, négyszögű alaprajzi elrendezésére. Az általa hozott analógiák ugyan dunántúliak,46 ugyanakkor időközben feltárásra került egy közeli vár, Gyöngyös-Mátrafüreden, amely ugyan 42 Nováki-Baráz-Dénes et alii 2009.44-45. 43 Nova ki-Baráz -Dénes et alii 2009. 19-20,10. ábra. 44 Pâmer 1967-1968.298-299,302-303. 45 Nagy 2011.167-168. 46 Dercsényi-Voit 1978.408. i. A vár falainak alaprajza (Szökrön Péter) inkább ötszög alakú, de esetleg analógiaként hozható. Itt az 1980-as években Szabó J. József végzett ásatásokat. A vár közel négyzetes alaprajzú lenne, ha az északi oldalon egy enyhén tompaszögben végződő sarok nem mutatkozna. A feltárások során a nyugati falhoz belülről hozzátapadóan három helyiség (közülük a középső megosztott volt) alkotta kőépület mutatkozott. Ennek északi végén a falvastagság esetleg egy toronyszerű épületrészt is sugallhatna. A keleti oldalon egy legfeljebb földszintes épület és egy kapuépítmény nyomait tárták fel. A vár érdekessége, hogy 1301 -bői megmaradt a várat birtokló Aba nembeli három Csobánka-testvér felosztó oklevele, mely a várat is leírja. Több olyan helyiségről is szó van, mely inkább a nyugati épület emeletén helyezkedhetett el, de mára már lepusztultak. Nincs szó kőtoronyról, viszont említenek egy fatornyot a vár közepén, és három másikat az „északi oldalon található palotán. '4 A várral foglalkozó újabb szakirodalomból48 kiemelnénk azt, amely a szabályos alaprajzi elrendezést elsősorban a plató formájával hozza öszszefüggésbe.49 A Kozák Károly által említett dunántúli példák egyike Várgesztes vára, mely az írott forrásokban először 1326-ban szerepel.50 Szabályos, téglalap alaprajzú elrendezése, egy szűkebb középső udvarral, annak két oldalán épületekkel. Az előkerült kőfaragvány-anyag alapján az ásató, G. Sándor Mária a 14. századra tette a vár építését.51 Ugyanakkor a szakirodalom - elsősorban birtoktörténeti megfontolásokból kiindulva - biztosra vette, hogy a gesztesi vár építése a 13. század végére tehető. így merült fel a közeli ún. kisvár késő Árpádkori eredete.52 Ezt ugyanakkor az újabb régészeti kutatások cáfolták, a kisvárban ugyanis semmilyen későközépkomái korábbi lelet nem került elő, így a korai vár helyét ismét a gesztesi vár helyén keresik, és megtalálását, a mai épület alatt, újabb régészeti kutatásoktól várják. Mindezek ugyanakkor nem befolyásolták a ma álló gesztesi vár 14. századi, esetleg Zsigmond kori datálását?3 A másik analógia, a Baranya megyei Márévár (első említés: 1316) némileg szerencsétlenebb választás, hiszen várfalöve - Benevárhoz hasonlóan - szabálytalan ötszög alakú (belül egy gótikus palotaszámnyal), ráadásul 15. századnál régebbi leleta-47 Szabó J. 1990. 163-163. 48 Koller 2009.31-36. 49 Nováki -Baráz-Dénes et alii 2009.29.: Feld 2010.504. 50 Feld 2005.13. 51 G. Sándor 1964.174-176, G. Sándor 1975a 165-170. 52 Összefoglalóan, további irodalommal: Feld 2005.15. 53 Feld 2006.110-112, Eleki-Feld 2007.135, Feld 2010.507.
