Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Tóth Zoltán: Az Árpád-kori Abasár
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. 3 Abasár térképe a lelőhelyekkel - 1. Abasár-Peterma lelőhely, 2. Abasár -Bolt-tető lelőhely, 3. Szent Péter és Pál templom templom körüli temetője került elő.10 Az ásatást Tóth Zoltán vezette, amely során 64 sírt dokumentáltunk, valamint jelentős mennyiségű szórvány csontanyagot gyűjtöttünk össze a sírok tisztításakor és kibontásakor. Ezek alapján feltételezhetően közel 100 ember maradványait találhattuk meg. A területhez képest magas sírszám a középkori temetőkre jellemző szuperpozíciók, sírátvágások miatt volt, amikor is egy kerítéssel körülhatárolt területen bizonyos temetőrészeket hosszabb ideig, pár száz évig is használtak az egykoron itt élők. Szabó János Győző 1979-es jelentésében a következő év tervei között említi a körítőfal nyomvonalának a tisztázását." Arról nincs információ, hol találhatták meg a fal egy kicsi részletét. A 2014-es kutatások során a vízvezeték nyomvonala a templomtól észak-északkeletre fekvő területen nem bolygatta meg a kerítés falait. A 20. századi tereprendezések miatt elképzelhető, hogy a fal alapozásainak nagy része megsemmisült. A déli-délkeleti oldalon nem is várhattuk a fal előkerülését, mivel az eredeti talajt legalább 100 cm-ig elhordták. Az embertani vizsgálat kimutatta, hogy egy-egy Árpád-kori 10 A temető publikációját lásd Tóth 2016, (megjelenés alatt) 11 Szabó 1979. közösségnél milyen korai (pl. jelképes trepanáció) vagy inkább későbbi (pl. lepra) jellegzetességek figyelhetők mega korszakon belül (6. kép). A radiokarbon kormeghatározás után Abasáron is megállapíthattuk, hogy a meghosszabbított templomon belül eltemetett személyek közül szinte mindenkit a korai templom körül temettek el. Tehát nem beszélhetünk a templom belsejébe temetett személyekről. A temetkezéseket jelenlegi ismereteink szerint all. század középső harmadától a 13. század közepéig, utolsó harmadáig keltezhetjük.12 A lelőhely környékén, a szőlők szántásában 1979-ben Szabó János Győző középkori kerámiatöredékeket gyűjtött, amelyeket egészen a 18. századig keltezte.15 A régészeti szakfelügyelet során is lehetett igazolni, hogy Abasár-Jóvilág-részen, a temető környezetében kerámiatöredékek voltak, ezek elsősorban a késő középkorra, illetve a kora újkorra tehetők időrendileg. Árpád-kori kerámiák csak a sírok betöltéséből származtak, ezek főként jellegtelen edénytöredékek. A petermai templomot és a temetőt használó közösség 12 Tóth 2016b. 13 Szabó 1979. 22
