Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: Régészeti meglepetések az Egri Líceum épülete alatt
KÁRPÁTI JÁNOS KÁRPÁTI JÁNOS RÉGÉSZETI MEGLEPETÉSEK AZ EGRI LÍCEUM EPÜLETE ALATT A Líceum udvarának régészeti feltárása 2009-ben A Líceum 2007-2012 között végzett nagyszabású, uniós pályázati forrásokkal biztosított funkcionális felújítási munkálatai tették szükségessé a tevékenységet megelőző, e reprezentatív barokk épület udvarán végzett régészeti kutatásokat, melyre a Nemzeti Örökségvédelmi Központ kapott felkérést, s munkatársai, Thúry László épületrégész és Kárpáti János végezték a feladatot. ( 1. kép) A feltárások elsősorban a terület régészeti érintettségének feltérképezésére irányultak. 2009-ben két hosszú, nyugatkeleti tájolású kutatóárkot terveztünk és ástunk meg az épület udvarának északi és déli felében. A szelvényeket a Líceum falaival párhuzamosan tűztük ki. A kiterjedt vizsgálatot 2009 szeptemberében a déli, l.sz. árok nyugati felében egy nagyméretű, téglából falazott meszesgödör elérése akadályozta. Az árok további, keleti szakaszában folytatott kutatások azonban két, jelentős méretű tufakőfal felszínre jutását eredményezték, melyek szerkezetük alapján középkori eredetűnek tekinthetők. Feltárásuk idején a néhányakban megfogalmazódó, korukat illető kételyek szerint, az Eszterházy által megvásárolt telkeken álló házak elbontott alapfalaiból származó, pusztán barokk kori alapfalak volnának. Azonban a későbbi kutatásaink alátámasztották a régebbi korokból eredő építkezések maradványaiként azonosított, első értékelésünk helyességét. A 2010-2011-es években a Líceum körüli szükségszerű csatornázások során tett régészeti megfigyelések alkalmával megállapíthattuk, a Líceum építése előtti, itt elhelyezkedő épületek falai egy részének kiterjedése a Líceum nagy négyszög alapvonalán túl húzódik, így számottevő hányadukat beazonosíthattuk. A falmaradványokat dokumentáltuk, így részleteikben vizsgálhatók. Breznay Imre 20. század eleji kutatásai alapján a Líceum építése előtt itt álló házak helye, tulajdonosaik neve ismert.1 Feltárásunk során az udvaron, a déli, l. sz. árokban megtalált jalak azonban -, az ezen időszaktól korábbi telekkiosztás határainak irányát követik. A Líceum udvari szintjétől, több mint 2 méter mélyen, a még mindig kváderkő rakású falak felületén, a kövek közötti habarcs1 Breznay 1933.99-105. csal egyenértékű, azzal együtt készült vakolat húzódik. Az is látható, hogy az itt talált fal mindkét oldala sima és vakolt felületű. Tehát felmenő falsíkokról beszélhetünk, nem pedig alapfalakról. Felvethetjük, hogy esetleg e területen a pinceszint vakolt falai maradtak meg ily mélységben. Egy pincefal azonban csupán az egyik oldalán sík, a földben lévő oldala már nem, és az nem is vakolt. Azonban a falak körüli rétegsorok egyértelműen rávilágítanak, és a későbbi beásási rétegek pedig meg is erősítik, hol ér véget a barokk kori külső járószint. A körfolyosó alatti „pinceszint” vagy mélyföldszint oldalfalainál, e régebbi falak az áttörésben is megfigyelhetők, sőt a falak lábazata, majd alapfala is megjelenik a metszetben. A később, a Líceum déli folyosójában ásott kutatóárkaink (az un. ciszterna körzete) eredményei alapján megállapíthattuk, hogy ezek az alapfalak még mélyebbre hatolnak. Az e területen, tovább, lefelé haladó falak körzetében végzett rétegtani megfigyelések is azt bizonyítják, hogy itt a falak körüli eredeti járószintet is megtaláltuk. Az udvaron, az északi 2. sz. árokban, 2009 októberében a Líceum épületével egyidős barokk csatorna feltárását végeztük el. Az északi árok nyugati végében, a csatorna mellett egy nagyobb mélységű, védőácsolattal körbevett kutatóaknát mélyítettünk le, az eredeti feltöltési rétegsor újabb megismerésére. A kutatás nyomán lent, Árpád-kori edénytöredékek jutottak felszínre. Sajnos az akna fenekének kis területe kevés volt az Árpád-kori szint alaposabb megismerésére. A 2. sz. árokban lévő csatorna összeköttetésben áll a mélyföldszintet metsző, nagy befogadó kőcsatornával, mely az északi épületszárny alatt hagyja el az épülettömböt. Régészeti feltárásunkat az Országos Ásatási Bizottság ellenőrizte, az előkerült falak és a rétegekből számlázó leletek alapján a területet régészetileg védetté nyilvánította. Ennek következtében a Líceum udvarának közepére, illetve a hét szintes csillagászati torony tövébe, alá, két szint mélységre tervezett Infotórium2 nem valósulhatott meg, és a tervet módosítani kellett. (2. kép, 3. kép ) 2 Botos-Hauser 2016.127. 1. Eger, a Líceum alaprajza, a pontokkal jelzett épületrészek földdel betöltött területet jelentenek. Az udvar területének közepéről indul a föld alatti barokk csatorna (fotó: Thúry László, 2009) 129
