Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Jankovics Norbert: Eger városfala és a jezsuiták. Falkutatással járó épületkutatások az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium épületében és telkén
(ANKOVICS NORBERT FELHASZNÁLT IRODALOM Berecz Mátyás 2006 Eger városfalai. In: Petercsák Tivadar - Veres Gábor (szerk.): AGRIA XLII. Az Egri Múzeum Évkönyve, Dobó István Vármúzeum, Eger, 553-570. BREZNAYlmre 1933 Eger a XVIII. században I. Egri Nyomda, Eger. Bozóki Lajos - Csomortány Levente 2010 Kutatási dokumentáció. Eger, Városfal déli szakasza és a Bródy Sándor utcai falszakasz. Kézirat, Budapest. CABELLOjuan 2013 Építéstörténcti kutatási dokumentáció. Eger Ciszterci rendház három udvara, és a telek mögött húzódó nyugati városfal szakasz. Kézirat, Budapest Jankovics Norbert 2015a Eger, Városfal, Városfal u. - Széchenyi u. 17. - Bródy S. u. Állapotdokumentáció, Építéstörténcti kutatási dokumentáció, Kutatási terv. Kézirat, Budapest. 2015b Eger, Városfal, Városfal u. - Széchenyi u. 17. - Bródy S. u. Falkutatással járó épületkutatás kutatási dokumentációja. Kézirat, Budapest. 2016 Eger, Gárdonyi Géza Ciszter Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Csiky Sándor u. 1. - Széchenyi u. 17. Állapotdokumentáció, Építéstörténeti tudományos dokumentáció, Épületkutatás (falkutatás) terve a Csiky, és Széchenyi utcai szárnyak földszinti, a nyugati szárny földszinti, első és második emeleti tereire vonatkozóan. Kézirat, Budapest. Jankovics Norbert - Mag Hella 2015 Eger, Gárdonyi Géza Ciszter Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium Csiky Sándor u. I. - Széchenyi u. 17. Epítéstörténeti kutatási dokumentáció a Csiky, és Széchenyi utcai szárnyak első és második emeleti, ill egyesföldszinti tereire vonatkozóan. Kézirat, Budapest. Jankovics Norbert - Mag Hella - Lovas Franciska 2015 Eger, Gárdonyi Géza Ciszter Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium Csiky Sándor u. 1. - Széchenyi u. 17. Falkutatással járó épületkuta tás kutatási dokumentációja. Kézirat, Budapest. Kasubba Domokos 1902 A ciszterci rend egri kath.főgymnasiumanak értesítője az 1901 -1902. tanévről. Katholikus Fogy mnasium, Eger. Nagy Béni 1914 Azegrifőgimnázium története (l 776-1914) In: A ciszterci rend egri kath. főgymnasiumanak értesítője. Katholikus Főgytnnasium,.Eger. Sugár István 1969 Eger városfalainak és kapuinak története. In: Bakó Ferenc (szerk.) : Az Egri Múzeum Évkönyve VI. Dobó István Vármúzeum, Eger, 177-204. Voit Pál 1969 a Eger és Heves megye művészettörténete. (XVI-XIX. sz.) In: Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.) : Heves megye műemlékei I. Szerk. (= Magyarország Műemléki Topográfiája VII.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 91 -302. 1969b Mesterek adattára. In: Dercsényi Dezső - Von Pál (szerk.): Heves megye műemlékei I. Szerk. (= Magyarország Műemléki Topográfiája VII.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 303-426. Voit Pál 1972 Széchenyi u. IS. In: Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.): Heves megye műemlékei II. Szerk. (= Magyarország Műemléki Topográfiája VIII.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 528-550. NORBERT JANKOVICS THE EGER TOWN WALL AND THE JESUITS An examination of the walls in the building and on the precincts of the Géza Gárdonyi Cistercian Grammar School in Eger In the historic centre of Eger, bounded by the streets named after Sándor Csiky, István Széchenyi and Sándor Bródy and the street running along the town wall itself) Városfal utca, stands a large unified site. In it are buildings, of many different periods, once belonging to the Jesuit Order, and more recently to the Cistercians, including the church of St Bernard, originally dedicated to Saint Francis Borgia. It was in 1701 that the Jesuits settled in Eger and went about constructing some of the buildings one sees today. Up to 1742 the construction of the monastery and its church was overseen by Giovanni Battista Carlone. Two handwritten plans telling us something about the early appearance of the monastery and the church can be found in the Heves County Archive. In about 1900 the main building was substantially enlarged according to the plans of Ignác Alpár, among which one can find a series of documents outlining the changes that took place. These documents can also be found in the Eger archive. The rear part of the site marking its westernmost extent coincides with the longest remaining stretch of the Eger’s early modern-era town wall, which was built at the end of the 16th century. The maintenance of the town wall was undertaken first by the Turks and then by the Jesuits, once they had acquired the site. From the sources it is clear that from the 18th century onwards the town wall was used not merely as a wall, as the two bastions acquired an independent function as part of a garden. 127
