Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Jankovics Norbert: Eger városfala és a jezsuiták. Falkutatással járó épületkutatások az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium épületében és telkén
) AN KOVICS NORBERT állékonyságának bontás és újjáépítés nélküli fokozását. A terasz északi oldalát lezáró, a szomszédos, alacsonyan fekvő udvar déli támfalának felső részét alkotó fal a nyugati fallal nincs kötésben. A fentiek alapján a következő építéstörténet körvonalazódik: a városfalból kiugró építmény eredetileg a mai déli bástyához hasonló kialakítású volt, amelyből csak a déli fal maradt fenn, az is átépített állapotban. Az utóbbi átépítésre, figyelembe véve a méreteket, jellegét és a későbbi változtatások időrendjét, a 17. és a 18. század közepe között került sor, 1753-ban még bástyaként létezett. A nyugati, átjáróval rendelkező hevenyészett szakasz latlan tufából, és kisebb mennyiségű egyéb kőből(mészkő) áll, kötőanyaga agyag- és mészrögös, apró, fekete kavicsos habarcs, falsíkja szabálytalan. A felső 50-80 cm főleg kváderből épült, és újabb. A belső oldal mellé emelt falpillérek többszörösen újjáépítettek, felső részeik elválnak a falsíktól. A fal belső, és külső oldalán is sok kisebb-nagyobb tégla és kőfoltozás figyelhető meg, ezek közül két befalazott nyílásként értelmezhető. Az észak felé eső egy kisebb átjáró volt, amely még az 1970-esévekben is létezett. A déli, közel a déli bástyához, valószínűleg ennél korábbi, és ma részben a fold alá esik. Középtájon, a fal átbontásával Utólagos támfal a szomszéd udvar felé Befalazott (ajtó)rtyílás A korábbi alapon újjáépített bástyafal, új falkoronával Északi bástyamaradvány, déli fal Eger, Városfal- Belső oldal Falkutatás 2015 Északi bástyamaradvány, nyugati fal 9. A városfal falkutatása (fotó: Jankovics Norbert, 2015) A nyugati fal északi vége Vastag köpenyezés A nyugati fal szakasza Befalazott (ajtó)nyílás Az északi bástyamaradvány A dényugati sarok Eger, Városfal-Külső oldal Falkutatás 2015 Újabb fal korona A déli fal csatlakozása a várfalhoz Újjáépített bástyafal Korábbi bástyaalap*— Újjáépített bástyafal Utólagos, i'iíahh hevenyészett A déli fal délről 10. A városfal falkutatása (fotó: Jankovics Norbert, 2015) felépítése, tulajdonképpen a bástya belső részének duplájára növelése, másként a mai terasz kialakítása a 18. század második felében történt, már ebben a tormában láthatjuk az 1800 táján keletkezett alaprajzon. A tál rossz minősége miatt javítása biztosan hamar szükségessé vált, a kaput befalazták, a belső falsík elé pedig, vagy ekkor, vagy ezt követően egy támművet emeltek. A javítások ezen a szakaszon folyamatosan zajlottak a közelmúltig. Az északi bástyamaradvány újjáépített, kváderes szakasza a belső oldalon egy ma már részben elbontott támpillérrel, a külső oldalon lépcsőzetes visszabontással kapcsolódik a közel száz méter hosszú, kerítésként fenntartott városfalhoz. A fal alsó kétharmada durván megmunkált, és teljesen megmunkáa közelmúltban nyitott ideiglenes kapu, az iskola és kollégium nagyszabású felújítása során a szállítási útvonal biztosítása kedvéért lett drasztikusan kiszélesítve 2011-ben. A megfigyelések szerint a városfal egyenes szakasza nagyrészt eredeti formáját mutatja, amelyen csak kisebb a 18. és 21. század közötti átalakítások vannak. Bozóki Lajos és Csomortány Levente 2010-ben végzett falkutatása tisztázta a déli bástya és a Bródy Sándor utcai támfal építéstörténetét.13 A déli bástya nagyobb része, kivéve a falkoronákat, továbbá a belső délkeleti sarkot, a déli fal egy részét az eredeti, 16-17. századi falszövetet mutatja (megmunkálatlan 13 Bozóki-Csomortány2010. 125 — Az újjépített bástyától elváló, - hevenyészett kőfal
