Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Giber Mihály: Az egri várbeli püspöki palota. Kutatás és műemlékvédelem
GIBER MIHÁLY sakor, mind az elméleti, rajzi rekonstrukciók elkészítésekor több esetben félreértelmezésre adott okot. De le kell szögeznünk: a palota és az északi várfal belső síkja között soha nem volt falszoros, átjáró, a palota épülete mindig is kapcsolódott a várfalhoz, így leginkább az alaprajzok értelmezésének újragondolására van szükség.13 A palota 1542-ig szolgált a püspökök rezidenciájául, ekkor Perényi Péter csapatai - elvben I. Ferdinánd király számára, a gyakorlatban Perényi részére - elfoglalták a várat. A vár ettől kezdve 1596-ig magyar királyi végvár lett. A püspököknek és általában a püspöki és káptalani központnak a várból történő fokozatos kiszorulása a váron belüli épületek sorsára is kihatott értelemszerűen. A palota 1542 után már nem a püspökök tulajdo-2. Ottavio Baldigara „C” tervének a palotát ábrázoló részlete, 1572 (Détshy- Kozák 1972.19. kép, részlet) na. A magyar végvári időszakban az épületben az írásos adatok (elsődlegesen is a vár leltárai14) szerint az emeleten tiszti szállásokat, illetve időnként a várkapitány szállását, a földszinten pedig raktárakat, műhelyeket és a műhelyekben dolgozók lakásait alakították ki. Ez idő alatt két ostrom (1552, 1596) érte a várat, melyek közül az elsőben bizonyos, hogy rendkívül súlyosan megsérült a palota, kivált annak emelete, a második ostrom által okozott károkról viszont nincs, vagy alig van adat. A vár és benne a palota 1596 őszén török kézre került. A palota 1596- 1687 között az egri pasa palotájaként szolgált.15 13 A rajzok valóban falszoros meglétére utalnak, de a palota kutatása kizárta ennek lehetőségét, a földszint esetében mindenképpen, ugyanis a palota földszinti helyiségei a középkor végén és a 16. században is közvetlenül csatlakoztak az északi várfal belső oldalához. Détshy Mihály és Kozák Károly az ábrázolások és a kutatási eredmények közötti ellentmondást úgy próbálták áthidalni, hogy elképzelésük szerint a palota emelete a középkorban és a kora újkorban csak fele olyan széles volt, mint a földszinti rész, és a hadmérnöki felmérések ezt az emeletet tekintve fele szélességű palotát ábrázolták (Kozák 1964. 25. kép, Détshy-Kozák 1964. 61., Kozák-Sedlmayr 1972. 266. kép). Kozák Károly ugyanakkor nem vetette el a palota egésze kiépítésének lehetőségét sem (Kozák 1963. 126-127.). Détshy Mihály és Kozák Károly egytraktusos emeleti kiépítés elképzelését átvette: Kárpáti 2010. 199-202. és 213, valamint uo. 189. ábra. A magam részéről azt tartom elfogadhatónak, hogy a palota a késő középkori építkezés során az emeleti szintet tekintve is teljes mértékben kiépült, és a fél szélességű emelet csak az 1552-es ostrom rombolásait követő részleges helyreállítás következménye. Véleményem szerint a Tomlöc-bástya udvarának feltöltésével, ahhoz csatlakozva, mintegy védelmi övezet részeként a palota emeleti részének északi oldalán csak ekkor, azaz 1552 után alakult ki a palotának az a képe, amit Détshy Mihály és Kozák Károly már a késő középkori állapotra visszavezetett (mindehhez lásd: Giber 2008a. 66-78, különösen: 74-78.). A 2009-ben készült, és azóta az Ispotály-pincében megtekinthető, az egri vár 1552-es ostrom előtti állapotát bemutató számítógépes animációs film (melynek háttérmunkáiban én is közreműködtem) is a teljes mértékben kiépült, még középkor végi állapotában látható palotát mutatja (elméleti rekonstrukcióként ! ). 14 A vár leltárainak kutatásánál Pataki V János, Détshy Mihály és Domokos György neve feltétlenül megemlítendő. 15 E helyütt hívnám fel a figyelmet, hogy a 17. század, azaz általában a török uralom időszaka A török uralom után 1688-ban a püspökség ugyan visszakapta a várat rezidencia és egyházi központ céljára, ám 1689-től 1783-ig újra a katonaság tulajdonában és kezelésében volt a vár. Az újkori írott és képi forrásanyag ismét csak bőségesebb, a 18-19. századi ábrázolások, látképek pedig a hiteles forrásanyag közé számíthatóak (ellentétben például a török kézen lévő Eger és egri vár egynémely 17. századi ábrázolásával). Mindenképpen itt említendő Zinzendorf gróf, várparancsnok 171 Tes felmérése a várról, valamint Hazael Hugó 1753-as várábrázolása is. Az ekkor készült felmérések közül kiemelendő az 1775-1776. évi Raports Plan,16 (3. kép) mely - igaz, sajátos módon csak emelet és a pince esetében, de részletes alaprajzzal, sőt már keresztmetszeti rajzzal is szolgál.1 3. A palota emeletének alaprajza az 1775-1776. évi Raports Plánon (Détshy- Kozák 1964.7. kép, részlet) A palotát a 18. században helyőrségi épületként használták, melyet egyes időszakokban a vár parancsnoka lakott, máskor pedig a legénység szállásaként szolgált. Ez elsősorban az emeleti helyiségekre vonatkozott, mindmáig a legkevésbé feldolgozott korszaknak számít a vár történetében. 16 A 18. századi ábrázolásokat lásd például: Détshy-Kozák 1964. 7. és 8. képek. Détshy- Kozák 1972. 24, 25,67. és 68. képek. Kárpáti 2004.4. és 5. ábrák. Kárpáti 2010. 89, 177, 178. és 186. ábrák. 17 Nem felejtendő el azonban, hogy a 18. századi (illetve a 19. századi) alaprajzi felmérések értelemszerűen az épületnek az adott korszakbeli állapotát mutatják, önmagukban a palotának a korábbi ( 18. századot megelőző) korszakokban létező helyiségbeosztásának, alaprajzi elrendezésének rekonstruálására nem alkalmasak.
