Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
A kötet szerzői
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE I. KALÁCSKA RÓBERT Budapesten született 1973-ban. Régész-muzeológus, kulturális örökségvédelmi szakértő. Szakterülete: lelőhely diagnosztika, régészeti térinformatika, régészeti metallurgia, gasztroarcheológia. Vezető régészként vagy beosztott munkatársként tevékeny részt vállalt számos, a szentendrei Ferenczy Múzeum gyűjtőkörzetében (Pest megye) folyó megelőző- és próbafeltárásokon. Részt vett egyes Heves megyei (Eger, Érseki Palota) és Komárom-Esztergom megyei (Esztergom, Várhegy) kutatási programjaiban is. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (később Ferenczy Múzeum) illetékességi körébe tartozó intézményekben (Szentendre, Nagykőrös, Cegléd) régész-tőmuzeológus beosztásokban dolgozott, a ceglédi Kossuth Múzeum megbízott múzeumigazgatója volt. Elsődleges feladatai közé tartozott a PMMI örökségvédelmi hatástanulmányainak és előzetes régészeti dokumentációinak koordinálása és Pest megye régészeti lelőhelyeinek térinformatikai feldolgozása. 2010 óta a Nemzeti Örökségvédelmi Központ Informatikai és Térinformatikai Szakmai Munkacsoport tagja. Megbízott oktatóként majd tudományos segédmunkatársként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészet Tanszékén és Régészeti Térinformatikai Laboratóriumában vett részt a felsőoktatásban. Aktív a szakmai közéletben, több szakmai-érdekvédelmi szervezet és egyesület (Magyar Régész Szövetség, ICOMOS MNB, Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület, Vértes Múzeum Baráti Köre Egyesület) tagja, valamint az Abonyi Lajos Múzeumi Alapítvány (Abony) kuratóriumának elnöke. KÁRPÁTI JÁNOS 44 éven át dolgozott a magyar műemlékvédelemben, korábban az Országos Műemléki Felügyelőség, majd Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ Kutatási Osztálya, napjainkban Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársaként. Az országos hatáskörű hivatal révén az évtizedek alatt számos műemlék régészeti kutatásában vett részt. Szakmai tevékenységének meghatározó szakasza, több mint 25 évet meghaladó közreműködése az egri vár Kozák Károly régész irányította kutatási programjában. Jelentős szerepe volt a győri várszékesegyház, a Héderváry-kápolna, Pécsvárad, Ugod várának több éves feltárásában, Szekszárdon Béla király templomának, a Heves megyei Tarnaszentmária templomának, a szlovákiai Borsi, Rákóczi-kastély, legutóbb az egri Líceum felújítását megelőző régészeti kutatásban (2010-2011 ). Dolgozott számos Árpád-kori templom - kósdi, a kiszombori, a kehidai, a tereskei, egyházasdengelegi, abaújvári, gyugyi, barabási - feltárásánál. Közreműködött Uzsa, Martonyi pálos, Városlőd karthausi kolostora kutatásaiban. Többek között éveken át részt vett a sümegi, a szigligeti, a dunaföldvári, a váci, füzéri, regéci, szigetvári, nagyvázsonyi, csesznek! vár ásatásain. 1986-2002 között ösztöndíjasként tagja volt az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Egyiptológiai Tanszéke Kákosy László professzor vezette régészeti kutatócsoportjának, s évente 3 hónapot töltött a luxori ásatásokon. KOVÁTS ISTVÁN Salgótarjánban született 1974-ben. Régész-történész-muzeológus. Munkahelye: Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum, Visegrád. Szakterülete: középkori és koraújkori anyagi kultúra, archaeozoológia, középkori csontművesség. Régészeti terepmunkákat vezetett Visegrád város több középkori és 18. századi lelőhelyén és a visegrádi Fellegvárban. Ásatásvezetőként vagy munkatársként részt vett egyes Heves megyei (Eger, Érseki Palota; Kisnána, vár) és Baranya megyei (Pécs, Aranyos Mária kápolna, Máza-Koromszó középkori kolostor) lelőhelyeken végzett kutatási programokban. Archaeozoológiai kutatásokat folytatott több magyarországi múzeumban, valamint a Syro-Hungarian Archaeological Mission (SHAM) keretében a Szíriái Margat várában. Több helytörténeti és régészeti kiállítás kurátora a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. Alkalmi előadásokkal megbízott előadóként részt vett a régészeti felsőoktatásban az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Kar, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszékein. Több nemzetközi archaeozoológiai konferencia szervezője Visegrádon, valamint ugyanitt 2009-ben elindította a Fiatal Középkoros Kutatók I. Konferenciáját. Angol és magyar nyelvű publikációi elsősorban a középkori és koraújkori Visegrád anyagi kultúrája és Visegrád török kora témaköreiben jelentek meg. Kutatási eredményeit több magyarországi és nemzetközi konferencián ismertette. Szerkesztője volt a Visegrád oszmán-török időszakát bemutató tanulmánykötetnek, és részt vett a Mátyás Király Múzeumban 2002-2009 között megtartott archaeozoológiai konferenciák előadásaiból készült tanulmánykötet szerkesztésében is. LUDÁNY1 GABRIELLA Budapesten született 1941 -ben. Művészettörténész, muzeológus, tanár. 1969-ben végzett az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet-magyar szakán, majd ugyanott művészettörténet bölcsészdoktor. 1969-1980 között a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága Dobó István Vármúzeumának muzeológus-osztályvezetője, megyei általános igazgatóhelyettese. Emellett a képző- és iparművészeti gyűjtemények gondozója, kb. 50-60 időszaki, és néhány állandó kiállítás rendezője, több katalógus előszó, tanulmányok, cikkek, kritikák szerzője folyóiratokban, periodikákban. Kiadványok szerkesztője. 1980-1989 között szabadfoglalkozású. 142
