Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Ludányi Gabriella: Az Egri Líceum építészei. A Gerl-Fellner probléma
LUDANYI GABRIELLA 6. Josef Ignaz Geri, - W. Sauer: A pannonhalmi monostor átépítési terve, 17 Az első emelet alaprajza (Pannonhalma Metszettár Vili. 16. b.) részéről való felszámolása miatt. A válasz így természetesen nemleges volt: „az egri püspöknek tervei megvalósítására más utat-módot kell keresnie. ”37 38 39 Eszterházy azonban szembehelyezkedett a királyi döntéssel. Saját tekintélyében és anyagi lehetőségeiben bízva, valamint annak reményében, hogy az eredményeké lesz a végső szó, úgy vélhette, hogy nagyszabású elképzelései megvalósítása majdan mindenképpen kivívja az udvar jóváhagyását, így rendíthetetlenül folytatta az Universitas építését. Következetessége egyik előzménye volt, hogy rövid néhány hónap alatt bebizonyosodott, hogy a káptalan nem tud megbirkózni az építkezés terheivel, se a munkabérek kifizetésével, még kevésbé a szükséges építőanyag biztosításával.38 39 A püspök tehát úgy határozott, hogy átveszi a káptalantól az építkezést minden költségével, hiszen úgy az akkor még az egri püspökséghez tartozó szatmári és kassai egyházmegyék jövedelme, valamint hatalmas dunántúli birtokainak magánjövedelme felett rendelkezhetett. Mindezen túl Eszterházy gazdasági racionalitása, önálló gazdálkodási rendjének kialakítása is lehetővé tette, hogy építkezéseihez saját püspök-földesúri keretei között fejleszthesse a szükséges háttéripart, azaz gondoskodjon kőbányákról, téglaégetőkrőlA A káptalani konzisztorium 1764 februárban a maga részéről lezárta az építkezés ügyét, Androvics Miklós kanonok átadta az 1762. november 12. és 1763. december 31. közötti időszak elszámolását, s a püspök felmentette az egyetemi építkezés pénztár-kezelői teendői alól, bár a kurátori szerepet továbbra is betöltötte.40 Az építészcsere, Jakob Fellner (1764-1780) egri tevékenysége A Líceum építésének ügyében az 1764-es év azonban nemcsak azt jelentette, hogy Eszterházy saját kezébe vette az irányítást, valamint hogy a továbbiakban a hatalmas építkezés valamennyi anyagi terhét vállalta, hanem azt is, hogy felmondott Josef Ignaz Gerlnek, és az építkezéssel Fellner Jakab41 tatai mestert bízta meg. A váltás nem hirtelen ötlet, de nem is valamiféle „konspiráció" eredménye volt. Eszterházy döntését, Fellner Jakab egri megbízását Voit Pál közismerten 37 Udvardy 1898,35. alapján idézi Sugár 1984.440. 38 Von 1972.450-451. 39 Lénárt 1982-1983.197.-MNLHMLEÉGL. ProtocollumAgriense44.sz. pag.36. 40 Von 1972.451. - EFL Prot. consist. 1764.151 ,p. 41 Fellner Jakab (Jakob Fellner) (Nikolsburg, 1722 - Tata 1780). A magyarországi késő-barokk, kora klasszicizáló művészet egyik legjelentősebb és legtöbbet vitatott mestere. Tanulmányairól, korai műveiről kevés adat van, feltehetőleg autodidakta művész volt. 23 éves korától Tatán telepedett meg és 1748-tól lett a komáromi céh tagja. Az Eszterházy család grófi ága számára számos munkát tervezett, illetve épített. Hatalmas munkásságába (több mint 100 mű köthető nevéhez) a hétköznapi feladatoktól (malmok, hidak, vendéglők), kastélyok (Tata, Cseklész, Mór), építésén és átépítésén keresztül városi paloták (Veszprém, Eger), templomok (Ászár, Baj, Tarján, Császár, Nagyesztergár, Nagyigmánd, Andornaktálya, stb) tartoznak. Haláláig dolgozott a tatai Pilgram által tervezett plébániatemplomon, legjelentősebb munkái egyike a pápai plébániatemplom. A korábbi szakirodalom az egri Líceum tervezőjeként tartotta számon, e munkáját utóbb másik végletként puszta kivitelezésre degradálták. Véleményűink szerint Fellner szerepe itt is jóval jelentősebb. Teljes munkásságát áttekintő monografikus feldolgozás még nem készült, Révhelyi (Réh) Elemér monográfiája is beíéjezetlen maradt. (Az építész nevét magyaros formában Fellner Jakabként használjuk, noha német nyelvű leveleit Jakob Fellenerként írta alá.) negatív megítélésével ellentétben logikus és fontos lépésnek tartjuk. Még az idő alatt, amikor a királynői audiencia és az egyetemi status megadása ügyében Eszterházy Bécsben tartózkodott, azaz 1763 október első felében, utasította Gerlt, hogy a második emeletet emelje magasabbra, valamint a termek boltozatára, illetve a főtetőre vonatkozólag is új rajzokat és modellt kért. Bár Gerl a módosításokat elvégezte, és a tető modelljét is elkészíttette,42 de Eszterházy az eredménnyel nem volt elégedett, noha ezt csak közvetett úton, a következményekből, Gerl szerződése felmondásából, illetve az építész leveleiből ismerjük. Az építész eddigi tudomásunk szerint elbocsátása miatt három levelet írt a püspökhöz - ezek tartalmára és értékelésére a későbbiekben térünk ki. Eszterházy bécsi ágensén, Fabsich Istvánon keresztül tartotta a kapcsolatot Gerllel, annak említett leveleiből, illetve az építkezés számadásaiból tudható, hogy 1764. május 12-én 106 rhenes forintot fizettek ki neki az előző évi, az 1763-as munkák utáni járandóságaként.43 Az ügy teljes lezárásakor, azaz 1765. április 2-án Fabsich értesítette a püspököt, hogy az építésszel megegyezett a kontraktus felbontása és a nála lévő tervek átadása tárgyában. Ennek értelmében a tervrajzokért, valamint a további kivitelezéstől való visszalépésért 100 arany, azaz 416 forintban alkudtak meg. Az összeg felét Fabsich még április 5-én ki is fizette. A későbbiekben Gerlnek tudomásunk szerint nem volt kapcsolata Egerrel. Véleményünk szerint Eszterházyt elsősorban az Universitás létesítésének kedvezőtlen elbírálása, Barkóczy, s rajta keresztül tapasztalva a királynő elutasítása sérthette - jogosan. Ez arra sarkalhatta, hogy - immár látva és vállalva a saját megvalósítás szükségességét -, egyetemét úgy szellemében, mint az emelendő épület külsejében még inkább minden igényt kielégítőre, sőt reprezentatívra tervezze. Mindez azonban áttervezést, újragondolást tett szükségessé, amit viszont már nem Gerltől várt, így a nagyhatalmú és az udvar által önérzetében megbántott püspök, aki a teljes építkezés ideje alatt szinte valamennyi, olykor a legkisebb részlet esetében is erőteljesen élt saját inventori szerepével, leváltotta a tehetséges, de nagyralátó céljainak már nem elégségesnek tapasztalt bécsi építészt. 1764. március 2-án a püspök Fellnerrel kötött szerződést, nemcsak a megkezdett egyetem és a rezidencia építésére, hanem a püspökség alá tartozó valamennyi más építkezés ellátására.44 Eszterházy Fellner közreműködését már 1763 áprilisában az egri egyházmegye területén kisebb munkáknál igénybe is vette,45 majd 1763 október-november havában 42 Szmrecsányi 1937.281 -282. - EFL Archivum vetus N.2586. 43 MNL HML EÉGL 1904 raksz - idézi Voit 1972.456. és MNL HML EÉGL Classis VI. Miscell. fasc. E N 5/a 5-8. kivonatosan idézi Szmrecsányi 1937.267. 44 A szerződés szövegét idézi Szmrecsányi 1937.250. A szerződés nem jelentette Fellner önállóságának feladását, nem lett az egri püspökség alkalmazottja, nem költözött el tatai otthonából sem, hanem a szerződés hatályába eső, meglehetősen nagyszámú munkát afféle vállalkozás formában folyamatosan látta el, s ezért a kontraktusban kikötött évi bér, sót utazási és egyéb költségeinek megtérítése is megillették. 45 Soós 1967.309,312., Von 1972.450., Lukcsics-Pfeiffer 1933.215. 111
