Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Ludányi Gabriella: Az Egri Líceum építészei. A Gerl-Fellner probléma
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. tömbje szinte uralja a környéket. Úgy ajosef Sartory-féle 1787-es,26 mint a Neuwirth Vince joghallgató, cancellista által 1800-ban másolt szép várostérképeken2 jól látható, hogy a Líceum épületének keleti traktusa mögött a Bajcsy-Zsilinszky utca kiöblösödik, s a mai Fellner utca helyén a Kossuth Lajos utca felé keskeny átjáró közt nyitottak. Itt kell megjegyeznünk, hogy a Líceum építésével kapcsolatban ugyan hatalmas mennyiségű, és Soós Imre, az egri levéltár egykori igazgatója28 még az évben, 1763 októberében Bécsben a királynő elé terjesztette az egyetemi rang megadása iránti kérelmét és az építkezés Gerl által készített terveit.'2 30 Az orvosi fakultás elindításához a század elejétől sikeresen működő irgalmasok kórházát kívánta igénybe venni, amely Markhot Ferenc kiváló orvosdoktor vezetése alatt úgy a klinikai gyakorlathoz, mint a szükséges, és ez időben különösen preferált anatómiai ismeretek elsajátításáhozmegáldozatos munkájával rendezett és feldolgozott iratanyag maradt fenn, de konkrétan a Líceum épületére vonatkozóan a Gerl-file eredeti tervrajzok nem kerültek elő. A későbbi kutatás azonban talált kiindulópontot az egri universitas Gerltől származó eredeti alaprajzának és szerkezetének vizsgálatához. A pannonhalmi főapátság monostora 18. századi (meg nem valósított) átalakítási tervei között egy W Sauer szignóval és 1777-es évszámmal jelzett rajzsorozatról Kelényi György állapította meg, hogy azok szerzője minden bizonnyal Josef Ignaz Gerl, és az egyezések alapján feltételezhető, hogy a Pannonhalmára adaptált tervsorozat az egri egyetem Gerltől származó, eddig ismeretlen eredeti elképzelését őrizte meg.29 30 A bontások, telekrendezés után tehát 1763 áprilisában megkezdődhetett az universitas építése, a káptalannal kötött szerződésben ígért bécsi pallér, Francz József0 Josef Ignaz Gerl tervei szerint megkezdhette az alapozást a mai főhomlokzat, illetve a kápolnaszárny területén, de a munka beindításakor maga Gerl is hat hetet töltött Egerben. Júliustól már 30 kőműves, 80 napszámos és 2 ács dolgozott a tél közeledtéig,31 s az az évben végzett alapozási munka a nyugati főhomlokzaton kívül a két, északi és déli oldalszárny kezdetére is kiterjedhetett körülbelül az oldallépcsők vonaláig. Eszterházynak azonban úgy az egyetem, mint az azt szolgáló építmény esetében nagyratörőbb elképzelései voltak, nemcsak a teológia-bölcsész-jogi karokban, illetve azok további bővítésében, hanem már teljes, 4fakultásos, az orvosi karral kiegészített Universitasban gondolkodott, így 26 MNL HML EÉGL Nr. 59. és Nr. 60., Sugár 1967.136., Sartory egri uradalmi és megyei mérnök volt. 27 MNL HTT Divisio XVII. Nr. 11Sugár 1967.140; 141. 28 Csiffáry - Szecskó 1994.225-232. 29 Kelényi 1996.59-68. 30 Francz József (1740-1810) már 1764 decemberében polgárjogot nyert Egerben, s utóbb az egyházmegye egyik legjobb és legfoglalkoztatottabb építészévé fejlődött, akinek munkásságát Voit Pál igen magasra értékelte. Vö. Voit 1969b. Mesterek Adattára 327-330. 31 EFL arch.vet. 566.sz. Androvics számadásait idézi : Voit 1972.449. felelő lehetőséget nyújthatott volna.33 Nem feladatunk a korabeli orvosképzéssel, illetve a kórházak, ápoldák színvonalával foglalkozni, de meg kell jegyeznünk, hogy orvoskar indítási szándéka ekkor még igen merész vállalkozás, sőt majdnem kuriozitás volt. A birodalom egészségügyeit rendező Gerhardt van Swieten, Mária Terézia bizalmasa és házi orvosa jóvoltából épp csak megkezdődött a bécsi egyetemen az orvosképzés reformja, a nagyszombati egyetemen csak 1769-ben indítottak orvosi kart, így ez irányú tanulmányokat magyarok csak távoli külföldi egyetemeken folytathattak, mint ahogy Markhot doktor is Bolognában végezte tanulmányait.'4 Eszterházy egyetemalapításának érvei szerint az északi és Dunán-inneni országrész fiatalsága bajosan látogathatja a távolabbi egyetemeket, ezért lenne szükség a felsőoktatás egri központjára.3" A királynő birodalmi érdekekből fakadó elzárkózása, illetve azzal egyenértékűen Eszterházy egyetemalapítási kérelménekBarkóczyprímással való véleményeztetése egyértelmű elutasítás volt, hiszen a magyarországi tanulmányi ügyek legfőbb felügyelőjének és az egri püspöknek rövid idő alatt több konfliktusa támadt, úgy iskolázási és hatásköri kérdésekben, mint a Fuorcontrastinak, Barkóczy híres nyaralókastélyának36 Eszterházy 32 Sugár 1984.440, Röviden összefoglalja Soós 1967.314.- Fináczy 1899.1.307. alapján. 33 Markhot Ferenc (1715/18-1792) az egyetemi orvosi fakultás tervezetét 1767 decemberében nyújtotta be Eszterházynak, aki ennek alapján 1769. november 25-én megnyitotta az Schola Medicinalis Agriensist, azaz az Egri Orvosi Iskolát. Az első vizsgákat 1770. szeptemberben tartották, királyi biztos jelenlétében. Amikor azonban 1772-ben a püspök a doktori fokozat kiadásának jogát kérte a királynőtől, az megtagadta azt a nagyszombati egyetemre hivatkozva. Vö. Ludányi 2013b. 96-100. Nincs rá adat, hogy az Universitas melyik részében helyezték volna el az orvosi kart, feltételezzük, hogy az északi szárny földszintjén, a mai Főiskolai Könyvtár helyén. Legalább is erre következtethetünk Dziám András „Bausraiber”-nek 1781-ben a püspöki titkárhoz írt leveleiből, ahol szó esik az .Anatómia" (terem) vakolásáról és kikövezéséről is. MNL HML Eger, XII-3f 47.d. No. 178. 34 Markhot 1745. november 18-án kelt orvosi diplomáját közli: Nagy 2003. 35 EFL Protocollum consist. 1763.728. idézi: Udvardy 1898.30-35., Sugár 1984.439. 36 Ludányi 2014.51-54. 110 5. Josef Ignaz Gerl - W Sauer:A pannonhalmi monostor átépítési terve, 1777. Külső nézet délről (Pannonhalma Metszettár VIII. 16.c. - Kelényi 1996.7. kép)
