Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Jankovics Norbert: Adatok Hatvan középkori és kora újkori topográfiájához. Középkori templom és temetőrészlet, kora újkori településmaradványok feltárása a hatvani Grassalkovich-kastélyban
)ANKOVICS NORBERT (ANK.OVICS NORBERT ADATOK HATVAN KÖZÉPKORI ES KORAÚJKORI TOPOGRÁFIÁJÁHOZ KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETORÉSZLET, KORA ÚJKORI TELEPÜLÉSMARADVÁNYOK FELTÁRÁSA A HATVANI G RASSALKOVICH-KASTÉLYBAN Bevezetés Hatvan városa regionális jelentőségét, ahogyan ez általában lenni szokott, fontos útvonalak, és különböző természetföldrajzi adottságú területek találkozásának köszönheti. A Mátra előterében lévő Alföldi szegletet, a Zagyva folyó medencéjével, az északnyugat-délkeleti és a nyugat-keleti útvonalak találkozása tette alkalmassá fontosabb település kialakulására. A termékeny sík vidék, a folyamatos vízellátást és az árterületén védelmet biztosító folyó önmagában is az emberi megtelepedést vonzó tényezők, az észak-déli folyóvölgyben futó és a Mátra előterét kísérő nyugat-kelti irányú útvonal kereszteződése ezek jelentőségét pedig csak tovább fokozták. Az egyes régészeti és történeti korszakok nyomai a város mai területén nem azonos helyszínekről származnak. A korai időszakokban jellemzően a település mai határait használták a lakosai. Az emberi megtelepedés a középső újkőkor időszakától mutatható ki, és a város mai közigazgatási területe különösen gazdag a bronzkor emlékeiben.1 A vaskor kezdeti időszakában a szkíták után az i.e. 4. században betelepülő kelták a város határában, különösen a Zagyva bal partján komolyabb régészeti örökséget hagytak hátra. A keltákat a római császárkor idején (i.u. 1-5. század) szarmaták, roxolánok és alánok váltották, a korszak legjelentősebb régészeti lelete azonban a rómaiak Barbarikumban való jelenlétéhez kötődik. A Nagygomboson feltárt római őrtorony és a közelében álló kőház előretolt római katonai őrállomás lehetett, amelyet a 4. században létesítettek a szarmaták által létrehozott sáncokkal egy időben.2 A népvándorláskor időszakából származó lelőhelyek kissé ritkábbak, a város mai határain belül szórványos leletek utalnak az avarok jelenlétére, a honfoglaló magyarok településének és temetőjének részletei pedig a belvárostól északra, a Hárstelepen kerültek elő.3 Az utóbbi területet később, az Árpád-korban is lakták, de a 1 i. századtól a Vasútállomás, és a mai Városközpont környékén is kimutatható népesség. A mai centrumból származó kora Árpád-kori leletek jelzik, hogy a település csak ekkor foglalta el mai helyét, és ekkor került központja a Zagyva szabályozása után is megmaradt folyókanyarulat mellé. Csak feltételezni lehet, hogy a folyóhoz közeli terület korábban erősen vízjárta volt, így alkalmatlan a lakhatásra, és csak az Árpád-kor elején kimutatható rövid, felmelegedő időszakban válhatott szárazzá. Már az új településen, a mai városközpont enyhén kiemelkedő dombja közelében, alapították meg az Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt premontrei prépostságot a 12. század utolsó harmadában, bár első említése csak a westfáliai Hamborg apátjának premontrei kolostorjegyzékéből ismert 1235-ből.4 A prépostság alapítása, annak hiteleshelyként való működése (legalábbis 1351-ig) a település fokozódó jelentőségét mutatja. Egy 1273-as forrásból azt is tudjuk, hogy a prépostságon kívül Hatvanban plébánia is volt, amelyet Mária Magdolnának szenteltek. A pápai tizedjegyzékek tanúsága szerint 1332-ben 15,1337-ben 30 garassal adózott a prépost, amely viszonylag magas jövedelemre utal.5 1 Parádi I960, Parádi 1961, Kautz 1984, Magyar Régészet 2003.130-132,145-148, ÖHT 2009. 2 Parádi 1960., Parádi 1961., Soproni 1970., ÖHT 2009. 3 Győrffy-Zólyomi 1994.,Győrffy 1984. 4 Kozák 1978.270-271, Soós 1978. 5 Szepes 1994.96-97, 99-101, Soós 1978. Hatvan 1400 táján országos vásártartási joggal rendelkező mezővárosi rangot kapott, 1406-ban egy oklevél már oppidumnak nevezte. A hatvani polgárok és bírák pecsétje, igaz töredékesen, egy 1452-ből származó oklevéllel maradt fenn. 1525-ben a mai Hatvan területén, a középkori Kis- és Nagyhatvan közötti szabad mezőn tartották az országgyűlést.6 Már a mohácsi csatavesztést követően megkezdődhetett a mezőváros megerősítése, de a földművek nagyobb részét, a Zagyva vízével feltöltött várárkok kialakítását már 1544-re, a település török kézre kerülése utánra tehetjük. Az Eger és Buda felé vezető útvonalak jelentősége természetesen erősen felértékelte Hatvan szerepét is, amely ebben az időszakban vált szandzsákközponttá. A Hatvanban 1664-ben megforduló Evlia Cselebi török utazó leírást közölt az erődítések és a város felépítéséről, lakóiról és épületeiről.8 A települést 1686-ban foglalták vissza a magyarok jelentősebb harcok árán, amelyek következtében Hatvan szinte elnéptelenedett, a város nagyobb része pedig leégett és elpusztult. A 18. század elején a romok helyén, a középkori, kora újkori határain belül kezdett újjáéledni a város, de a településszerkezet gyorsan elkezdett átalakulni. A vár részletei eltűntek, a város központját a 18. század középső évtizedeiben épült hatalmas barokk kastély és az előtte elterülő tágas tér uralja, a kastéllyal szemközt részben barokk és barokk eredetű épületek állnak, mint a plébániatemplom, vagy a Városháza.9 A második világháború utáni időszakban a barokk kastély előbb iskolaként, majd megtalálva a kastélyhoz legkevésbé illő funkciót, kórházként működött 1987-ig, amikor a lelakott, korszerűtlenné vált ingatlant kiürítették. Az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ építészei közül Albert Tamás kezdte el 1994-ben a kastély helyreállításának építészeti tervezését. A tető és a homlokzatok megújulását a belső tér rendbehozatala már nem követte, a munka leállt, és csak 2009-ben indult újra. Ekkor a hatvani kastély a 2011 -es magyar Európai Uniós elnökség hivatalos helyszíneként aspirált, de a tervezésen túl sajnos nem jutott a projekt. A protokoll események színhelye egy másik Grassalkovich-kastély, a gödöllői lett. A munka előkészítéseként rendelték meg az épület belsejének festő restaurátori- és falkutatását. Az utóbbi munka példát mutató alapossággal dolgozta fel a kastély építéstörténetét. Csomortány Levente és Rozmann Viktor által jegyzett kutatási dokumentáció nem csak a barokk kastély kiépítésének tervváltoztatását, így eredetileg is több periódusát ismerte fel, de a 19. század végi, 20. század eleji Hatvány család építkezéseit is feldolgozta.10 Az egyik legérdekesebb új felismerés azonban az volt, hogy egy, a forrásokban szereplő, röviddel 1700 után épült, tehát a mai törvényi szabályozás szerint régészeti korú fogadóval azonosítható épület képezte a kastély kiépítésének alapját, és alkotja a mai napig a magját.11 A hatvani önkormányzat a kútba esett Európai Unió elnökségi helyszín lehetősége után sem mondott le a felújításról, és új funkciót keresett a kastélynak. 2011 -tői újra elindult a tervezés az akkor már Nemzeti 6 Szeres 1994.8-9., Soós 1978. 7 Kozák 1978.273-276, Sugár 1985, Heves megye várai 2009, Kassa 2009. 8 Evlia Cselem1908, Szeres 1994.176-181. 9 Szepes 1994.31-36, Soós 1978, EKE 2004, B. Gál 2014. 10 Csomortány-Rozmann 2009.18-44,76. ! I Csomortány-Rozmann 2009.7-9,61. 89
