Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Nagy László: Az egri várbeli Zárkándy-bástya és Északkeleti-Fülesbástya 2013-as próbafeltárása
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. 14. A bástya vasút melletti részének feltárása (fotó: Giber Mihály) 13. A bástya északkeleti részén talált faszerkezetes építmény (fotó: Nagy László) tos szerkezetének, közelebbi keltezésének meghatározása még a jövőbeni kutatások feladata. Végezetül szólnunk kell még az északi bástyarészben ásott egyéb árkokban ( 111., 16. sz. kutatóárkok) elért eredményekről. Az 1. árokkal a bástya legmagasabb feltöltését igyekeztünk átvágni, a rétegviszonyok megismerése végett. A helyenként 2 m elért mélységben elsősorban 17. századi, illetve az utáni időszakra keltezhető leletanyagot találtunk; a bástya Zárkándy-kori építésének korából származó, egyértelműen 16. századra keltezhető rétegeket egyetlen esetben sem észleltünk. Ugyanez volt a megfigyelésünk all. számú kutatóárokban is: az ottani 1,5 ni mélységig elsősorban 17. századi leletanyag jött elő. A 16. árokban célunk a bástyafal vasút felőli keleti oldalának kutatása volt. Kiderült, hogy a bástya nyugati falának északi része, mely első látásra észak-déli irányban fut, valójában kissé északkelet-délnyugati tájolású (az árokban ez jól érzékelhető volt) és dél felé fokozatosan vékonyodik, egészen a bástya vasút felőli oldalán megtalált lépcsőjéig, ahol teljesen megszakad. Sikerült megtalálnunk az északi külső várfal itteni folytatásának részletét is - jelen esetben, az 1. árokban tapasztaltakkal ellentétben - biztosan erről a falazatról beszélhetünk. (14. kép) A 16. századi fal alacsony szinten, a bástya középső részén, az 1. árok keleti bővítményében megtaláltaknál több méterrel alacsonyabban került elő; valahol a mostani földtöltés alatt tehát ezek rézsűsen csatlakoznak. Rossz állapota, megtartása, és a falazat jellege is inkább arra látszik utalni, hogy az 1. árokban találtak közül az alsó fallal tartozik egybe. Ez azonban csak akkor erősíthető vagy cáfolható meg, ha az itteni falakat teljes egészükben feltárjuk, és meghatározzuk egzakt vonalukat. Összegzés A Zárkándy-bástya/Eszakkeleti-fülesbástya próbafeltárása számos új eredménnyel, de még több megválaszolandó kérdéssel szolgált. Fontos ismereteket szereztünk belső rétegtanáról, egyben bebizonyosodott, hogy a teljes területen 16-17. századi, helyenként 18. század eleji feltöltések helyezkednek el. A falazatok vizsgálata és értelmezése közel sem tekinthető tisztázottnak; több ponton további kutatások szükségesek. Reményeink szerint a bástya helyreállítása kapcsán lehetőségünk lesz további kutatások elvégzésére; illetve az igen jelentősnek tekinthető, több ezres darabszámú feltárt leletanyag részletes elemzése jelentős eredményekkel szolgál majd nemcsak a bástya, illetve az egri vár, hanem az egész ország kora újkori anyagi kultúrájára nézve. 72
