Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Nagy László: Az egri várbeli Zárkándy-bástya és Északkeleti-Fülesbástya 2013-as próbafeltárása
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. viszonyokról és régészeti jelenségekről, a későbbi földmunkák és a falakat érintő majdani kivitelezés tervezhetőségéhez, mintegy kutatói adatszolgáltatásként kellett a feltárást elvégeznünk - ez a tény önmagában is behatárolta kutatási lehetőségeinket. Eredetileg csupán néhány kutatóárokban terveztünk munkát végezni, de az ásatás előrehaladtával mind a régészeti, mind pedig a kivitelezői-tervezői oldal részéről igény született további munkaterületek megnyitására. 3. A Zárkándy-bástya próbafeltárása 2013. szeptember 25 - november 9. A kutatóárkok helyei az MNV Zrt. geodéziai felmérése alapján Ennek köszönhetően összesen 16, kisebb-nagyobb alapterületű árokban végeztünk feltárást.6 (3. kép) A következőkben északról dél felé haladva ismertetjük az ezekben elért eredményeket. A bástyán kívül ásott kutatóárkok Kutatásunk előtt a bástya déli előterét magasan álló gaz borította. Az építmény déli végét egy kapuzatnak tűnő, boltíves rész jelentette a keleti és 6 A feltárás elején minden munkaterületet ároknak neveztünk el, és hogy a megnevezés konzekvens maradjon - jóllehet a „szelvény” megnevezés testhezállóbb lett volna - megtartottuk az árok kifejezést. nyugati bástyafal között. Valójában azonban e boltíves résznek semmiféle kapu-szerepe nem volt, mivel a bástya belső terében, földdel feltöltve állt egykoron; a boltívnek pedig csupán a keleti és nyugati bástyafal összekötésében volt szerepe. Az Eszakkeleti-fülesbástya déli végét valójában - a vár Délkeleti-fulesbástyájához hasonlóan - egy ún. bástyáiul alkotta, mely a feltárás előtt a föld alatt teljes takarásban volt. Kutatásaink során (7-8. árok) sikerült feltárnunk és pontosan meghatároznunk ennek az épületrésznek a vonalát és kiterjedését. (4. kép) Eszerint a bástya mai keleti és nyugati fala 12-13 m hosszan futott déli irányba, majd egy közel 2,5 m széles kelet-nyugati irányú fal kötötte össze őket. E talak találkozásánál a délkeleti és délnyugati belső sarokban egy-egy kiszögellés helyezkedett el. A déli összekötő falon 4. A déli bástyaíal feltárt vonala a 7-8. árokban (fotó: Nagy László) 5. A Pataki-féle ásatás fényképe a déli bástyafal keleti részéről (Dobó István Vármúzeum Fotótár, 13.826.) három kazamataszellőzőt is találtunk (mindhárom el volt tömedékelve), melyeknek egyértelműen beazonosíthatóak voltak a kazamatafolyosókban levő alsó végei is. Kutatásunk elején meg voltunk győződve arról, hogy az eredeti déli bástyafal felszínét sikerült kibontanunk. Kiderült azonban, hogy egy jórészt helyreállított falazatról van szó: Pataki Vidor két világháború közötti ásatásáról ugyanis fennmaradt több fotó a Vármúzeum Fotótárában. (5. kép) Ezek egyike alapján megállapítható, hogy Pataki a déli bástyafal vonalának legalábbis keleti szakaszát embermagasságig feltáratta. Az ismertté vált archív fotóanyag alapján a falak két oldalán az általunk elért mélység68
