Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Giber Mihály: Az egri várbeli püspöki palota. Kutatás és műemlékvédelem
GIBER MIHÁLY 16. A középkori épületek összképe délnyugat felöl nézve (Forster Központ Fotótár 14388..) elrendezéséből adódó korlátokat a helyreállítás és a létrejövő vármúzeum előnyére fordította azzal, hogy egy rendezett belső udvart hozott létre, melynek minden oldalán egy-egy (múzeumi) épület húzódik végig, viszonylag zárt belső teret biztosítva.'’8 Hozzátéve persze, hogy az 1960-as évek elején - a vár egészének akkori feltárási és helyreállítási, műemléki helyzetét tekintve - nem is igen volt lehetőség más jellegű múzeumi udvar, kulturált fogadótér kialakítására, csak az egykori katonai épületekből múzeumi lunkciójúvá avanzsált épületek és a köztük lévő udvar felhasználásával. A vár jelentős részének feltárása (és azt követő helyreállítása, állagvédelme) akkoriban még vagy az elején tartott vagy még váratott magára.''1’ A palota esetleges kibővítése ugyanakkor ennek az összképnek a megváltoztatásával járt volna és járna együtt. Egyrészt a meglévő belső udvaros térszerkezet, összkép változna meg már önmagában azzal is, ha a palotának a bővítéssel kialakítandó keleti vége a mai keleti homlokzati faltól keletebbre kerülne. Másrészt a kibővített épületnek meg kellett volna, meg kellene találni a helyét a vár ezen részének elrendezésében. Ennek megtervezése, bármiféle koncepció kidolgozása, megvitatása azonban a Kozák Károly által pénzügyi okokból az 1980-as években kényszerűen abbahagyott ásatások folytatásával, illetve részben új feltárások eredményei alapján lenne csak lehetséges. A továbbiakban szükséges lenne (akár a palota bővítési szándékának 58 Igaz, a négy épület közül a nyugati (mai Képtár épülete), a déli (mai Igazgatósági épület) és a keleti (raktárakat és egyéb helyiségeket magába foglaló) csak az 1870-es években épült. Ezek felépítését nem előzte meg kutatás, így nem tudható milyen mértékben foglaltak be korábbi falakat, kőanyagot, stb. igaz, hogy azóta történtek javítások, különböző kiterjedésű átalakítások ezekben az épületekben, de ezeknek a kivitelezéseknek még kutatói felügyelete sem volt, a hangsúlyosabbnak tekinthető földszinti terek esetében sem. 59 Természetesen nem sorolandók ide a kazamatarendszer és a kapcsolódó föld alatti terek, melyek már az 1930-as évek feltárásai és helyreállításai óta, mint múzeumi kiállítóterek látogathatóak, igaz különösen az 1970-es és 1980-as években a kazamatarendszerben és a Setét-kapuban újabb kutatásokra, illetve helyreállító munkákra is sor került (sőt, jelen sorok írásakor ismét napirenden vannak a vár ezen részén újabb kutatások és kivitelezési munkák). megvitatása, vizsgálata nélkül is) az 1930-as években a mai északi kapu keleti oldalánál elvégzett kutatások hitelesítő feltárására is (annál is inkább, mivel a dokumentációk csak hiányosan maradtak fenn). Erre tett kísérletet legutóbb a 2014-es munkák közbeni kisebb próbafeltárás is, melyet az akkor zajló kivitelezési munkákhoz kapcsolódóan végeztünk el az északi kapunál lévő pénztárak melletti területen. A megnyitott kutatóárokban és bővítményében dokumentált kép azonban az eredeti középkori falaknak csak részbeni meglétét, de részben teljes - az ide épített katonai istálló kialakításakor elvégzett - elpusztítását tanúsította.60 Ez azonban csak egy igen kis részlet volt abból a hitelesítő és teljesen újonnan indítandó feltárási munkából, amit a vár északi részén és az északi vártai belső oldalán lévő falak, épületmaradványok helyzetének tisztázása érdekében el kellene végezni. A több évtizedes szünet után folytatódó, illetve az újabb kutatások tisztázhatnák a mai vár északi részének teljes építéstörténetét, mely útmutatást és alapot adhatna a vár ezen részének jövőben bármikor bekövetkező hasznosításához, bemutatásához is, köztük a püspöki palota jövőbeni várbeli szerepével kapcsolatban is. Végül megemlítendő, hogy a jelenleg fennálló, meglévő épület önmagában is ad nem kevés feladatot. Elég itt például a földszinti gótikus folyosó évek óta romló állapotú pilléreire és boltozati elemeire gondolni.61 A nagy ívű koncepciók kidolgozása mellett vagy azok nélkül is, kisebb kiterjedésű, de hasonlóan fontos munkák is váratnak magukra. Fontos, hogy ezek között meglegyen az egyensúly. 60 A kutatást Nagy László régész kollégával közösen végeztük. A kutatással érintett területen megállapítható volt, hogy az északi tál belső oldalánál még megvannak az 1930-as évek közepén itt feltárt középkori házak falainak maradványai, a várfaltól nem messze azonban a középkori falak további szakaszait a honvédségi istálló építésekor kitermelték, helyüket törmelékkel töltötték be. Publikációját lásd: Nagy L. 2015. 86-87. Hangsúlyoznám azonban, hogy csak egy kutatóárokban volt lehetőség kutatni. A terület nagyobb felületen történő feltárása átfogó képet fog adni arról, hogy a középkori épületekből mi maradt meg a ’30-as évekbeli építkezések után. 61 Megjegyzem 2013-ban ezzel kapcsolatban is készült tervezői anyag, ugyancsak Fodor László statikus munkájaként. 63
