Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Giber Mihály: Az egri várbeli püspöki palota. Kutatás és műemlékvédelem
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. 14. A palota főhomlokzatának képe a kutatás és feltárás előtti állapot és a különböző helyreállítási fázisok összevetésével (Ferenczy 1985.11. kép) a helyreállítás előtt- a minimális megoldás; az épületfelújításos műemlékhelyreállítás esetén- a megvalósult helyreállítás- a maximális megoldás; a védőkiegészítéses műemlékhelyreállítás esetén, a padlástér beépítéssel keretében a palotában a körforgalmat biztosító második lépcső, egy előcsarnok is helyet kaphat a lebontott épületrész helyén modern szerkezeti és formai megoldású épületrészként.44 Még az ő munkáját erős kritika alá vevő Ferenczy Károly is kitért a kérdésre már idézett tanulmányában, igaz, ez inkább rajzi formában érhető tetten, (14. kép) akkor, amikor a palota helyreállításával kapcsolatban három lehetséges fokozatot említ; a minimális, a megvalósult és a maximális megoldást - utóbbi esetben számolva az általa védőkiegészítéses műemlék-helyreállításnak nevezett kiépítéssel és a padlástér beépítésével.45 Az épület bővítési koncepciójának kidolgozására ténylegesen, a már felvázolt újabb kutatásokhoz kapcsolódóan, előbb 1985-ben, majd 2005- 2006-ban került sor. A 1980-as évek eleji kutatási eredmények, valamint az azt megelőző kutatási és építéstörténeti adatok alapján, azok figyelembe vételével elsőként H. Nándori Klára építészmérnök, akkoriban az OMF építész munkatársaként készített tervezői anyagot (helyreállítási javaslatot) a palota keleti irányú kibővítésével kapcsolatban. A palota bővítés keretében kiépítendő részét a tervező olyan kiegészítő védőépületként fogta fel, mely egyszerre állította volna helyre a tervezői szándék szerint a palota egykori tömegét és arányait, miközben lehetővé tette volna a feltárt középkori részletek bemutatását, biztosította volna a feltárt falak kellő védelmét és bővítette volna a kiállítások és a múzeumi 44 DÉTSHY-Kozák 1964.67. A palota fölszinti folyosójának mai keleti végén ívindítással, az épület keleti homlokzatán téglákból kiképzett csorbázattal jelezte Détshy Mihály, hogy az épület kelet felé tovább folytatódott. 45 Ferenczy 1985. 11. kép. Ferenczy Károly a rajzzal valószínűleg nem kiépítési, főleg nem kiépítendő fázisokra utalt, hanem csupán elemezte a megoldási lehetőségeket. írását tanulmányozva, értelmezve ő alighanem a minimális megoldás híve volt, a megvalósult állapot köthető Déthsy Mihály nevéhez, míg a maximális megoldást Ferenczy alighanem csak elvi lehetőségnek tekintette. funkció egyéb térigényeit. A terv a földszintet tekintve rekonstruálta volna a középpilléres termet és helyreállította volna az udvari homlokzat előtt a gótikus árkádíves folyosónak a terem előtt húzódó szakaszát, de emeleti és tetőtéri szinten a kiállítási és raktározási funkció bővítésével számolt. A palota bővítésének keleti határát a gótikus folyosó keleti végétől számított negyedik pilléralap vonalában, az északi kapunál lévő úthoz e helyütt felvezető, ma is meglévő betonlépcső alsó végénél határozta meg a tervező.46 Jóllehet az 1985. február 25-i OMF Osztályközi konzultáció az elkészült tervezői anyag koncepcióját elfogadta, a helyreállítás tényleges terveit, főleg tervváltozatait további osztályközi konzultáción és tervtanácson várták bemutatni. További tervekről és konzultációkról azonban adatot nem találtam, bár a bővítés ügye még néhány évig napirenden volt, de a kérdés hamarosan kikerült az aktuális kérdések közül,4 és csak több mint másfél évtizeddel később, 2005-2006-ban készültek újabb tervek, immár a Fodor László régész kolléga által vezetett kutatások befejezése után az egri Botos-Cséfalvay Építész Iroda (Botos Judith építészmérnök vezetésével készült) munkájaként. Az újabb terv ugyancsak tömegrekonstrukciós szándékkal készült. A palota keleti végfalának meghatározásakor ugyanakkor a 2005-2006-os kutatások eredményeire támaszkodott. Az épület tömeg- és homlokzatkialakítását tekintve a tervező a szövegben több helyütt is hangsúlyozza, hogy a Détshy Mihály által tervezett és az ő vezetésével negyven évvel korábban megvalósított tömeg- és homlokzati kiképzés keleti irányú folytatását tűzte ki célul, azaz a déli homlokzat esetében a gótikus folyosó, az emelet tekintetében a fa tornácos folyosó, míg a tetőzet meghosszabbítását tekintve a jelenleg is meglévő tetőzet folytatásával számolt. A belső terek esetében a földszintet tekintve a középpilléres terem helyreállítását nem foglalta magában, helyette a palota mai keleti végfalának megbontásával, a boltozat és tér részleges rekonstrukciójával érzékeltette volna az egykori teret és annak boltozatát. A földszinten a palota elpusztult keleti részén ma is látható romfalak a kibővített épületrészben bemutatva térbeli elemeket képeztek volna. A felsőbb szintek felé galériaszerű belső kialakítással számoltak. Az északi várfal belsejében háromkarú lépcső biztosította volna a szintek közötti közlekedést, de megoldani tervezték a mozgáskorlátozottak számára mind a földszinten, mind innen tovább az emeletre és a tetőtérbe való feljutás lehetőségét - ez utóbbi szintek elérését belső lift kiépítésével. A tetőtérnek mind a jelenleg meglévő, mind az épület tervezett bővítményébe eső részét a tetőtér teljes területét felhasználó néprajzi kiállítással, illetve kiállítóterekkel kívánták hasznosítani. A rendkívül terjedelmes, sok részletre kitérő tervezői anyag a generál tervező saját anyagán kívül további szakági tervezői, illetve szakértői anyagokat is magában foglal, de tartalmazza az ügymenettel kapcsolatos levelezést is.48 46 Forster Központ Tervtár 39151. és 21570 sz. dokumentációk (egyező tartalmú dokumentációk), csatolva hozzá kézzel írt (!) statikai feljegyzések Urbán István statikustól, valamint osztályközi konzultáció állásfoglalásának irata (lásd alább). H. Nándori Klárának ez úton is köszönöm, hogy hozzájárult 1985-ös tervezői javaslata jelen közleményben történő ismertetéséhez. 47 Az 1985. február 25-i konzultációt Erdei Ferenc osztályvezető vezette. Az állásfoglalás iratát a Forster Központ Tervtár 39151. és 21570. sz. dokumentációkhoz csatolták a Tervtárban. Megjegyzendő, hogy a napirenden lévő bővítési elképzelésekhez kapcsolódóan Fodor László statikus tervező szakvéleményt is készített 1987-ben (Forster Központ Tervtár 22990. sz. dokumentáció), de ezt követően további tervezői anyag ebből az időszakból nem maradt fenn az esetleges bővítéssel kapcsolatban. FI. Nándori Klára részemre adott szóbeli közlése szerint a tervezéshez további ásatásokra is szükség lett volna. 48 Forster Központ T ervtár 43414. sz. dokumentáció magában foglal belsőépítészeti szakági tervezői, statikai szakági, faanyag szakértői, tűzvédelmi szakértői, talajmechanikai szakértői, elektromos szakági tervezői anyagokat is, tehát egy igen komplex dokumentáció készült, melyet e helyütt csak rendkívül tömören, a koncepció lényegének bemutatása érdekében ismertettem (bővebb, részletesebb ismertetéshez a bevezetőben már emlegetett nagyobb összefoglalás keretében vállalkozhatnék). A Forster Központ Tervtár 43062. sz. dokumentáció lényegében ugyanennek a tervnek az anyagait tartalmazza, ám abból hiányzik a generál tervezői anyag, viszont a rajzi anyag bőségesebb, mint a 43414. sz. dokumentációban. A tervezői 60
