Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Giber Mihály: Az egri várbeli püspöki palota. Kutatás és műemlékvédelem
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 1. anyaghasználatot is, mely az említett hagyományos anyagok felhasználása miatt véleménye szerint összemossa a tegnapot a mával, a régit az újjal, jóllehet meglátása szerint a korszerű műemlékvédelemnek - eltérően a 19. századi példáktól - ennek elkerülésére kell törekednie.32 Látnunk kell azonban, hogy Détshy Mihály koncepciója nemcsak megvalósult, de tartós is maradt, az épületet jelentős mértékben azóta sem alakították át. (9. kép) Nem térve ki az összes munkálatra, a lényegesebb beavatkozások közül mindenképpen megemlítendő, hogy változott az épület homlokzati színezése, de elfalazták azt az ajtót is, amely a helyreállított palota nyugati fala emeleti szintjének északi végén nyílt a várfal tetejére (jelezve az egykor itt álló, de elpusztult helyiséggel való kapcsolatot).33 1991 1992-ben az emeletre vezető lépcsőt egy újabb, de szintén vasbeton szerkezetű lépcsőre cserélték,34 mely ma is megvan, használatban van. 2014-ben (egy évvel korábbi tervek alapján) sürgős helyreállítási, állagvédelmi munkák keretében az épület kéményeit hozták rendbe3' (igaz, a még 2013-ban tervezett munkák közé tartozott volna az említett lépcső javítása is,36 ez azonban ekkor elmaradt). A palota ún. elpusztult keleti részének kutatási és műemléki vonatkozásai 1964 és 2006 között A palota ún. elpusztult keleti részén (a palota mai keleti homlokzati falától keletre lévő területen feltárt falak körüli terület, illetve a földszinti gótikus folyosó keleti irányú folytatásának azonosított részletei körüli terület) (10-11. kép) végzett műemléki munkálatok az 1960-as évek közepén még a feltárás és az állagvédelem kombinációjaként folytatódtak. A feltárások vezetője továbbra is Kozák Károly volt, de a tervezői munkákat már Sedlmayr János (az OMF építészmérnök munkatársa) vette át. 1964-ben a palota délkeleti része előtti területet kutatták meg. Ekkor a palotába vezető középkori vízvezeték egy szakaszát találták meg. 1965- ben a palota elpusztult keleti részén végeztek kisebb kiterjedésű ásatásokat, illetve az ekkor és korábban előkerült falak állagvédelmi munkáit végezték el.3 A palota elpusztult keleti részének (pontosabban az elpusztult rész látható szakaszának) állagvédelmi és tereprendezési munkáit Sedlmayr János tervezte meg még 1964 folyamán, de ezek még a meglévő romterület rendezését, illetve a múzeumi látogatói forgalommal kapcsolatos elképzeléseket tartalmazták. Sedlmayr a feltárt falak állagvédelmét védőráfalazással tervezte megoldani, a romterületen belül gyöngykavics burkolatot és műkőlapokból ún. tipegőt tervezett, ezek meg is valósultak. Nem valósult meg (mivel az OMF vezetése elvetette) annak a csigalépcsőnek a megépítése, amely az elpusztult, de állagvédelemmel ellátott keleti palo-32 Ferenczy 1985.54-56. A szerző hivatkozik Hevessy Sándor egri városi főmérnök „Az egri vár szerepe városfejlesztési terveinkben" c. tanulmányára is. A főmérnök a gótikus palota tetőzetének értékelésekor a „nem éppen legsikerültebb módon és hiteles adatok nélkül” kifejezést használta, melyet Ferenczy Károly kétszer is szó szerint beemelt tanulmányába (Ferenczy 1985.51. és 54. oldalakon). 33 Ezekről a beavatkozásokról inkább csak az épületre vonatkozó fotóanyag tanulmányozása nyújt segítséget, a Budapesten őrzött műemléki dokumentációs anyag nem. 34 Az 1960-as évek elején készített lépcső állapotát tekintve 1991 -re balesetveszélyessé vált, felújításra szorult. Az addig meglévő lépcső bontási terveit ( Forster Központ Térvtár 29080. sz. dokumentáció), valamint az új lépcső kiviteli terveit (Forster Központ Tervtár 43195. sz. dokumentáció) egyaránt Cséfalvay Gyula oki. építészmérnök (Eger) készítette. Az 1991. augusztus 5-i OMF Osztályközi konzultáció elvárása az volt, hogy „a harminc évvel ezelőtti műemlékhelyreállítási elveink szerint készült munkákat lehetőleg nem szabadna módosítani, főként akkor nem, ha újabb kutatási eredmények azt nem cáfolják meg." (Az állásfoglalás a terv dokumentációhoz csatolva található meg) 35 Az ezzel kapcsolatos tervezési munkákat 2013-ban Fodor László statikus tervező végezte (a tervező nem tévesztendő össze az azonos nevű egri régész kollégával!). A tervezési és kivitelezési munkálatok finanszírozója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt. 36 Ugyancsak Fodor László volt a tervező. 37 Az 1964-es és 1965-ös kutatások inkább még a korábbi években elvégzett kutatási munkák kiegészítésének tekinthetőek, melyek az akkorra már lezárult helyreállítást, illetve annak koncepcióját már nem befolyásolták. A feltárások ismertetését lásd: Kozák 1966.112-114. 10. A gótikus folyosó elpusztult keleti szakasza a palota emeletén lévő tornácról nézve (fotó: Giber Mihály, 2009) 11. A palota jelenlegi keleti homlokzata melletti területen lévő falak, a palota ún. elpusztult keleti része az északi várfal tetejéről nézve (fotó: Bodó Balázs, 2009) tarész területéről a palota meglévő keleti homlokzata emeleti szintjének külső oldalára tervezett vasbeton teraszra vezetett volna fel. A homlokzati fal emeleti szintjén a terasz ugyan elkészült, ma is megvan, de sokkal rövidebben épült meg, mint azt a tervező eredetileg tervezte (gyakorlatilag a homlokzati fal teljes hosszában végighúzódott volna).38 A teraszra vezető lépcső végül egy 1965-ös, szintén Sedlmayr János által készített terv alapján valósult meg. Ez a ma is meglévő lépcső abban az üregben helyezkedik el, mely az északi várfal belsejében a várfal egyes építési korszakaiból származó lalrétegek között lett feltárva a palota északkeleti sarkánál.59 Ezeket az 1960-as évek közepi előzményeket követően azonban a 20. 38 A csigalépcső és a lépcsőhöz vezető külső terasz megtervezését az indokolta, hogy a múzeum a látogatók körbevezetésének lehetőségét szerette volna megoldani, azaz a Détshy Mihály tervei által a palota helyreállításakor megépített udvar felőli lépcsőn kívül egy másik lépcsőt is igényeltek. Sedlmayr János eredeti tervezői anyaga a vonatkozó iratanyaggal együtt elérhető: Forster Központ Tervtár 2817 sz. dokumentáció. A dokumentáció anyagában lévő egyik legérdekesebb irat Entz Gézától (akkoriban az OMF osztályvezetője) származik, aki a Sedlmayr által tervezett vasbeton lépcső elutasításának okát abban látta, hogy az egy középkori tűzhelybe épült volna bele (Feljegyzés az egri gótikus épület keleti lépcsőjével kapcsolatban, Budapest, 1964. XI. 28.). Ebben Entz Gézának tökéletesen igaza volt. A vasbeton csigalépcső beton alapozási tömbje pontosan beleépült volna abba a középkori légfűtéses kemencébe, amit Kozák Károly valóban feltárt - csakhogy nem 1964-ben, hanem 1981 -ben ! Mindezidáig nem találtam rá utalást (vagy elkerülte volna a figyelmemet?), hogy már 1964-ben is ismert lett volna a középkori fűtőkemence létezése - Entz Géza talán valamiféle szóbeli információ alapján írta ezt és Kozák később nem is véletlenül talált rá a kemencére? 39 Forster Központ Tervtár 16344 sz. dokumentáció. 58
