Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Giber Mihály: Az egri várbeli püspöki palota. Kutatás és műemlékvédelem
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVÖ)E 1. gekbcn a vár történetét all. századtól a 18. századig bemutató, jelen formájában 2001-ben megnyílt állandó kiállítás látható.1 A kiállítási funkció gyakorlatilag a helyreállítás befejezése óta, azaz több mint fél évszázada meghatározza a palota épületének szerepét a váron és a múzeumon belül. Jelen rövid, inkább a palota kutatás- és műemlékhelyreállítás-történetének főbb állomásait bemutató (remélhetőleg kellően olvasmányos) közlemény a palota kutatási és műemlékvédelmi kérdéseivel foglalkozik áttekintő jelleggel és célzattal az épület történetének összefoglalásával és egyúttal zárógondolatként a további kutatási lehetőségek és az állagvédelemmel, helyreállítással kapcsolatos kérdések, szempontok felvetésével együtt.2 Mára már közismert, hogy a palota épülete a középkor óta folyamatosan használatban volt és van, de a kutatások megkezdésének idejére a 16. századi ostromokat és az egyes funkcióváltozásokat követő sok átépítés miatt szinte teljesen elvesztette késő középkori arculatát, megjelenését, sőt az újkorban az is csaknem feledésbe merült, hogy az épület egykor az egri püspökök palotája volt. A 20. századi kutatásoknak kellett tisztázniuk a palota középkori eredetét, azonosítani az épület eredeti funkcióját és feltárnia történetét, építéstörténetét, melyet a következőkben röviden összefoglalok - mintegy megelőlegezve azoknak a kutatásoknak az eredményeit, melyekről később ejtek szót.3 A palota történetének rövid összefoglalása. A kezdetektől 1957-ig Az egri várban álló püspöki palotával kapcsolatban írott források csak a 14. század végétől kezdve maradtak ránk. Az eddigi történeti kutatások alapján 1390-ből,4 5 1401-bői,' 1451-ből,6 71458-ból és 1463-ból is ismerjük a püspöki palota említését. A jelenleg is álló palota esetében ugyanakkor Beckensloer János püspök 1475 áprilisában keltezett oklevelét veszi alapul a kutatás. Ebben az oklevélben a püspök arról ad tájékoztatást, hogy az egri várban lévő Krisztus Teste oltáralapítvány házát palotaépítés céljából lefoglalja.8 Az épület (mely egyben az egri vár egyetlen álló középkori eredetű épülete) a 15. század utolsó negyedétől tekinthető egyértelműen püspöki palotának, mely az 1475-ben megkezdett építkezés eredményeként jött létre. A ma álló épületet fennmaradt késő középkori részletei alapján 1 A megítélésem szerint országos szinten is az egyik legigényesebb állandó vártörténeti kiállítás megnyitása alkalmából közölt kiállítási koncepció bemutatását lásd: Fodor-H. Szilasi- Berecz 2000-2001. 2 Mindezt viszonylag szerény terjedelemben, elismerve ugyanakkor, hogy a téma egy nagyobb feldolgozást is megérdemelne (mely jövőbeni terveim között szerepel). Jelen közlemény megírása keretében ugyanakkor figyelembe vettem a 2014. februári előadásom megtartása óta elvégzett, témám szempontjából felhasználható újabb kutatási eredményeket is, illetve kiegészítettem az akkori anyagomat további elérhető dokumentációs és publikációs anyagokkal is. A tervezői anyagok és a kapcsolódó iratanyagok esetében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Tervtárának anyagát tekintettem át jelen közleményem megírásához, az esetleg másutt őrzött anyagok felhasználására most nem volt mód (erre a későbbi feldolgozásban kerülhet sor). Igaz, ennek az anyagnak felhasználása kettős; jelenti egyfelől a valóban részletesebben felhasznált, de jelenti az inkább csak említés szintjén kezelt dokumentációkat is. Minderre lásd a dolgozat végén a dokumentációk felsorolását, melybe ennek megfelelően beleértendők a felhasznált és a csak említett anyagok is. 3 A kutatástörténetet jelen dolgozatban elsősorban inkább a helyreállítással, helyreállítás-történettel, illetve helyreállítási koncepciókkal és nem a kutatási eredmények történeti, építéstörténeti összefüggéseiben tárgyalom, elkerülhetetlen ugyanakkor, hogy röviden ismertessem a palota - egyébként már többször, több helyütt és többek által teljes vagy részlegesen érintett és tárgyalt történetét is. 4 Détshy-Kozák 1964.9. sz. jegyzet. 5 Détshy-Kozák 1964.9. sz. jegyzet, Németh 2006.125. 6 Nagy G. 2004. 179. A szerző az 1451 -es évet ismeri a palota első említéseként. 7 Détshy-Kozák 1964.9. sz. jegyzet. 8 Az oklevél szövegének eltérő értelmezési lehetőségei váltak ismertté. Egyik értelmezés szerint a püspök egy meglévő palotát bővít ki az oltáralapítványi ház lefoglalásával (Nagy G. 2004. 178.). Más értelmezés szerint a püspök a nevezett ház helyén építtet egy új palotát (Kozák 1963.121., Détshy-Kozák 1964.34, Pataki 1972.61, Détshy-Kozák 1972.120.). Ismét más értelmezés szerint a püspök a Krisztus Teste oltár házát palotává alakítatja (Sugár 1984. 173). azonosíthatjuk a Beckensloer püspök által említett palotával. Azt viszont egyelőre nem tudjuk - sőt lehet, hogy később sem tudjuk majd soha - egyértelműen megválaszolni, hogy az egri várban álló püspöki palotának a 14. század végétől fennmaradt, fentebb felsorolt említései a jelenleg álló épület előzményére vagy a váron belül másutt elhelyezkedő korábbi palotára vonatkoznak-e?9 Annál is inkább indokolt a kérdés, mivel a palota 1957-1963 közötti kutatása alkalmával - mint később a kutatások bemutatásánál még lesz róla szó - bizonyítást nyert, hogy a késő középkori építkezés során kialakuló, igen reprezentatív megjelenésű épületbe korábbi, 1475 előtti, összegezve talán 14-15. századinak is nevezhető épületrészeket is belefoglaltak, illetve az épület nyugati végén egy tornyot is lebontottak. Az egri püspökök ugyan az 1540-es évekig, a végvári időszak kezdetéig birtokolták ténylegesen a püspökség központjaként is szolgáló várat, de a középkor végének püspökei által kezdeményezett építkezésekre, inkább a már meglévő épületen belüli átalakításokra, munkálatokra már csak szórványos adatok vannak, noha az írott forrásokban a ma is álló palota említésével, különösen a 16. századtól kezdve egyre gyakrabban találkozunk.10 * Képi forrásaink a palotával kapcsolatban csak a 16. század második felétől ismertek, amikor német és főleg itáliai hadmérnökök felmérték az egri várat és tervezték annak erődítéseit. Ezek leginkább alaprajzok." Látképeket tekintve a palota általában (azaz néhány kivételtől eltekintve) kritikailag csak nehezen vagy egyáltalán nem elfogadható kora újkori ábrázolásokon tűnik fel először.12 Tudjuk azonban, mert még a hadmérnöki felmérésekből is világosan kiolvasható, hogy az épület tömege és kiterjedése a késő középkorban és a 16. században a mainál nagyobb volt, keleti irányba jóval hosszabban elnyúlt a várfal belső oldala előtt. (2. kép) Igaz, a hadmérnöki felmérések a palota északi homlokzata és az északi belső várfal között mintha falszorost jelölnének - ez mind a palota késő középkori összképének meghatározá-9 Még több kérdés merül tel az Árpád-kori palota helyét és annak alaprajzát illetően. Ezzel kapcsolatban két dolog kijelenthető. Az egyik, hogy a ma álló, és a formai stílusjegyek alapján egyértelműen az 1475-ben említett építkezéssel összefüggésbe hozható palota azonosítható a mai épülettel, ám ennek egészen bizonyosan nincs Árpád-kori előzménye (értsd: a kutatási eredmények szerint egyértelműen az Árpád-korra keltezhető falakat, épületrészeket nem foglaltak bele a palotába, annak középkor végi kiépítése során). A másik, hogy az Árpád-kori palotát nagy valószínűséggel a Szent János székesegyháztól nyugatra, délnyugatra eső területen kell keresnünk - az ezen a területen eddig feltárt középkori épületmaradványok is talán egy ilyen korai palota részletei lehetnek, de ennek egyértelmű megválaszolásához a több mint 30 éve félbehagyott ásatások folytatására lenne szükség. A 2014. év vége felé Nagy László régész kolléga (akkoriban még a Dobó István Vármúzeum munkatársa) által ezen a területen vezetett feltárás inkább a korábbi ásatások hitelesítésének és kiegészítésének szándékával történt meg, korlátozott keretek és lehetőségek között. Újabb épületmaradványok nem kerültek elő, viszont más eredmények mellett több korábban feltárt épület, fal esetében sikerült tisztázni még nyitva maradt kérdéseket. A feltárás publikációját lásd: Nagy L. 2015.92-98. Kárpáti János az Árpád-korban két püspöki palotát is azonosít: egy korábbit a székesegyház nyugati oldala előtti és egy későbbit a székesegyház déli oldala melletti területen (a szerző periodizációja szerint a székesegyház mindkettőhöz képest utólagos építésű). Az Árpád-kori és 14. századi püspöki központ kiépülésének szakaszainak elemzését (benne a korai püspöki palotáknak az egyházi központon belüli lokalizációjával, valamint azok és a nevezett korszakokból származó templomok, temetők, településmaradványok közötti összefüggésekkel) lásd: Kárpáti 2004.8-19. A fentebb felsorolt, 14. század végi és 15. századi említésekkel kapcsolatban ugyanakkor Détshy Mihály határozottan amellett foglalt állást, hogy azok nem a ma álló és látható palotára vonatkoznak (Détshy-Kozák 1964.34.). Ez természetesen egyértelmű. Az épületen látható meghatározó részletformák valóban a 15. század utolsó negyedére-végére keltezhetőek. Továbbra is kérdéses szerintem, hogy a felsorolt említések vagy azok egy része nem vonatkozhatnak-e mégis az új palotába befoglalt épületre vagy annak egyes részeire, különösen, hogy az oklevél szövegének értelmezésével kapcsolatban sincs konszenzus? 10 Ehhez lásd például Ippolito d’Este (Estei Hippolit) egri püspök 16. század eleji számadáskönyvének bejegyzéseit, melyekben számos, egyértelműen a palotával és annak egyes helyiségeivel kapcsolatos munkáról és kiadásról értesülhetünk. A számadáskönyv legutóbbi közreadását lásd: Hippolit 1992. A palota középkor végi említéseit lásd még: Détshy- Kozák 1964.34. és Détshy-Kozák 1972.120., Giber 2008a. 47. jegyzet. 11 A 16. századi alaprajzokat lásd: Détshy-Kozák 1972.16-23. képek. 12 Az egri vár látképeinek alapos gyűjtő és rendszerező munkáját lásd: Barcsay Amant 1938. Az egri várábrázolások kritikai elemzésébe e helyütt nem mennék bele, az egy önálló tanulmány tárgya lehetne. 52
