Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
H. Szilasi Ágota: Alexandriai Szent Katalin gótikus kőszobra az egri vár állandó kiállításában
H. SZILASI AGOTA súlyosan megsérült. Varkoch Tamás pedig 1548-ban korszerű várerődítmény-rendszer kiépítésébe kezdett, melyhez a székesegyház legsúlyosabban sérült részeinek maradványait - elsősorban a későgótikus szentélyrész sárgásbarna faragott köveit - is felhasználta. A megmaradt templomrész helyreállítását - már Dobó István várnagy irányításával - 1548-ban kezdték el, de a török támadás hírére 1551-ben az épület funkciója átalakult; pompázatos, menekíthetetlen faragványai végképp az enyészeté lettek. Azonban a Katalin szobor tömedék anyagként való befalazása a valódi, a teljes pusztulástól mentette meg a szent egykori alakját. Alexandriai Szent Katalin szobra, mint az udvari művészet kisugárzási zónájához tartozó egri püspökség késő-középkori leletanyagának legszebb darabja - már említettük - figuralitásában társtalan. Pontos írott források hiányában korának meghatározását stíluskritikailag megkísérlő korábbi kutatások az 1400- as évek első harmadára tették az Egertől távolabbi vidékek, elsősorban a budavári szoborlelet emlékanyagával történt öszszevetés után. E meghatározás azonban újragondolható, nem csak a budavári anyagban szereplő női szentek eltérő ruházata miatt, hanem az országos kutatásokban felmerülő újabb eredmények ismeretében is. Az eddigi források alapján Kozák Károly által is felvetett két időpont, az 1300-as évek utolsó évtizedei, illetve az 1400-as évek harmincas évei közül Matthew Palmer 2007-es írásában a korábbit részesíti előnyben. Katalin és a lábai alatt térdeplő Maxentius világi, korhű ruhája volt kutatásának kiindulópontja, mely alapján a szobor legközelebbi magyarországi kortársát a soproni bencés templomból származó adoráló donátor figurájában találta meg. 1 Az I. (Nagy) Lajos király és a Zsigmond kor művészetének átmeneti időszakára hangsúlyt fektető 2006-os, a Szépművészeti Múzeumban megrendezett Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437 című kiállításon a széles körűen összegyűjtött alkotások között talált rá. Az 1370-1390 közé datált férfi figura rövid ruháját, mely rangját reprezentálta, az egri szobor császárfigurájának viseletéhez hasonlította. De Katalin köpenyének gyönyörűen megmaradt hármas csatját szintén kormeghatározó elemnek tekintette. Kutatásainak részeként dr. Dávid Árpád'2 segítségével sikerült meghatároznia a szobor kőzetanyagát, a közelből, Demjénből származó, könnyen faragható riolit tufaként - szemben a korábbi homokkő meghatározással. A helyi építőanyag helyi építőműhelyt, illetve helyben dolgozó mestert feltételez. A riolittufa a fennmaradt faragott építészeti tagozatok esetében is gyakori, néhány márványtöredéktől eltekintve szinte egyeduralkodó az 71 72 71 Sigismundus ... 2006.585. Gaissel Miklós a soproni bencés templomot alapító család vezető tagja. 72 Dr Dávid Árpád PhD Földrajzi és Környezettudományi Intézet. Földrajz tanszék. Palmer 2002.203. egri vár középkori építményei esetében, így majdhogynem természetes, hogy a szobordíszek jelentős része is ebből az anyagból kellett készüljön. A 2006-os, a bőséges anyagi forrásoknak köszönhetően Magyarországon szokatlanul fényűző és hazánkon kívül tizenkilenc országból kölcsönzött tárgyakban bővelkedő Zsigmond kiállításon az egri szobor nem került bemutatásra. Ez sajnálatos, főleg azok után, hogy korábban, az 1987-es budavári kiállításon az egri főpapi építkezések igen nagy hangsúlyt kaptak. A budavári kiállítás után olyan kutatások indultak meg, amelyek a nyitva hagyott problémákat, az akkor megfogalmazott felvetéseket igyekeztek tisztázni. A Takács Imre vezetésével működő programiroda közel egy évtizedet fordított az új kiállítás koncepciójának kidolgozására és megvalósítására, az anyaggyűjtésre, a kiállítás megszervezésére és rendezésére nemzetközi tudományos tanácsadói bázisra támaszkodva, támogatókkal és közreműködőkkel együttműködve. Az immár restaurált egri Alexandriai Szent Katalin szobor sajnos nem került látókörükbe annak ellenére, hogy 2000-es restaurálása és 2001-es egri állandó kiállításba kerülése után népszerűsítő és tudományos (angol nyelven) publikációkban is közreadtuk létezését.3 A Szépművészeti Múzeum kiállítására való befogadása esetén olyan kortársaival kerülhetett volna közelségbe, mint a budai szoborlelet vallásos tematikájú darabjai, illetve velük rokonságban álló Großlobmingi mester Angyali üdvözlet csoportja, a bourges-i próféták és André Beauneveu apostola. Közöttük még nyilvánvalóbbá tehette volna az átmenet meglétét az Anjou- és a Luxemburg-kor művészete között. Az internacionális gótika stílus és kvalitás szempontjából jelentős emlékeiből válogatott közegben is helye lehetett volna, hogy az amúgy figyelmes elhelyezésnek köszönhető, földrajzilag egymástól távoli emlékek összetüggésrendszerében 4 meglelhesse a helyét. Ottlétével hangsúlyosabbá vált volna az a bizonyosság is, miszerint a királyi és a vidéki főúri és főleg főpapi építkezések hasonló, mondhatni európai kvalitásigénnyel bírtak a középkori Magyarországon. ' Bár a szobor történetét a rendelkezésre álló adatokból kibogozni sajnos tökéletesen nem lehetett, egy dologban azonban biztosak lehetünk: kvalitásának mainstream jellegében. Puszta jelenléte bizonyítja, hogy Eger a nemzetközi stílusirányzatokba bekapcsolt, nagy volumenű gótikus katedrálisának építészeti fázisai, és a várhegyen felépült egyéb szakrális épületek a királyi építkezések színvonalát követték. Illetve bizonyítékát adja annak, hogy az idevonzott mesterek által a magyarországi stílusváltozások nem pusztán lekövetői, hanem okozói, részesei voltak az európai fejlődésnek 73 Petercsák - H. Szilasi 2002.42. H. Szilasi 2004.24, Palmer (2002) 191 -205. 74 WEhli Tünde: Artportal http://artportal.hu/content/wehli_tuende_sigismundus_rex_ et_imperator. 75 Palmer 2007.769. 13. A szobor töredékes bal oldala a túrásnyomokkal (fotó: Molnár Ágnes) 47
