Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fodor László: Az egri várban feltárt 10-11. századi rotunda környezete, kutatása és analógiái
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS )ÖVŐ]E 1. 2. A déli előcsarnoknál megtalált duplahengeres korai oszloplábazat (fotó: Fodor László) behelyezték. Ilyen másodlagos építési anyag-felhasználási gyakorlattal a kutatás során számos alkalommal találkoztunk.' (2. kép) Így a hosszúfalas korai épületszerkezetet a vizsgálati eredmények alapján egy több helyiséges épület déli alapfalmaradványának határozták meg. A falrészletekből a kutatók azt a hipotézist állították fel, hogy minden valószínűség szerint a 10-11. században itt egy kisebb palotaépület állhatott, amelynek feltehetően alapfalmaradványa a megtalált és dokumentált hosszú, K-Ny-i irányú falrészlet. Kár, hogy ennek másik (É-i oldali) falazatpárját a 14-15. századi templomfőépület bővítéssel járó jelentős átalakításaival megsemmisítették.5 5 6 A megtalált alapfalak méretei alapján felmérésben és nézeti rajzban egy 22x7 m-es épületet rekonstruáltak. (3. kép) Ebből Sedlmayr János tervező megszerkeszthette a palotaépület látványrajzát, amely a gótikus palota állandó kiállítási termében modellként, a kaszárnyatermi kőtárban pedig látványrajzon látható. Az egykor ott álló palota koraiságát az 1970-ben a közeli templomfalban megtalált 11. századi oszloplábazaton kívül a déli bejárat melletti 14-15. századi templomfalban építőanyagként megtalált, jó állapotú rozettás, furatos és palmettás oszlopfő hitelesíti, amely stílusjegyei és párhuzamai alapján a 10-11. századra datálható. (4. kép) Továbbá a kérdéses falépítményben a díszes fejezet mellett másodlagosan előkerült még néhány olyan oszlop és féloszlop tagozat is, amelyek valamikor szerkezetileg összetartozhattak. Szerkezetazonosítás alapján az összeillő díszített formaelemek egykor vélhetően a korban is illeszkedő és 5 Kozák 1989-1990.349.25. kép 6 Détshy-Kozák 1972.141,101. kép 4. Furatos-palmenttás oszlopfő, 11. század (fotó: Fodor László) a közelben lévő épületben (talán a korai palotában) állhatták. A 22x7 méteres épület 11. századra datálására a fentebbi díszes faragott tagozatok stílusjegyei, továbbá a déli kápolnabelsőkben végzett padozati vizsgálatok, valamint az ott feltárt jó néhány korai temetkezés leletanyagának kormeghatározása is megerősítést ad. Ezen időszak ásatási munkái során a székesegyház déli oldalánál egy nagykiterjedésű Árpád-kori temető jelentős részét tárták fel. Akkor e munkáknak szorosan kapcsolódnia kellett a Setét-kapu feletti un. kiszolgáló épület szerkezet-építési munkáihoz, többek között a jelentős méretű beton-alaptest elhelyezéséhez, amelyet a vári munkák akkori tervezőmérnöke, Sedlmayr János tervezett. A Setét-kapu feletti építőmunkák szoros határidőtartása nagymértékben befolyásolták a kápolnasor kelet felőli továbbkutatását is, mivel az akkor ott folyó feltárások - mint ilyenkor általában - jóformán csak az építési területre korlátozódhattak. Egyébként a kapukörnyéken sürgős kutatómunkával feltártak egy jelentős Árpád-kori temetőt, amelynek sírjaiban fontos és kormeghatározó leletanyagokon kívül a Setét-kapu és a templom déli fala mellett olyan alapfalmaradványokat is azonosítottak, amelyek megkutatására, és a falszerkezet vizsgálatára a határidő betartása miatt akkor sajnos nem kerülhetett sor.8 Most nézzük meg röviden a székesegyház déli kápolnasorában a kelet felőli további kutatási munkálatokat, valamint ismerjük meg, hogy az ott elvégzett ásatások milyen újabb kutatási eredményeket hoztak, míg azok végül is elértek a keresztelőegyház területéig. A déli bejárat utáni K4-es (negyedik kápolna) keleti oldalfalában, a ká-7 Kozák 1978-1979.157-158. 8 Kozák 1980-1981.5-45, uő. 1986.5-34. 28 3. A rotundáról és korai palotáról Sedlmayr János tervező által készített korai nézeti rajz
