Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

Kárpáti János: Az egri vár ásataásainak kutatástörténete

KÁRPÁTI JÁNOS a kútház körüli török építmények romjaival, közöttük egy hatalmas török sátor helyének ere­deti bemutatásával kívánta a látványt bővíteni. A terület déli felében, a D-i felső várfal mellett, egy 15. századi építménnyel, a Hippolito d’Este kapu őrházával, alul fegyvertárával, és külső fü­­tő-házával egy újabb turisztikai látvánnyal szán­dékozta a területet bekapcsolni a várséta útvo­nalába. Az új részekben gyermekfoglalkozások is tarthatók a Motívum Építésziroda tervei szerint. Törökkert néven ismert, török kapuvédőmű, 17. század Helyreállítási terv: Hoór Kálmán építész, Tóth Vilmos építész, Motívum Építésziroda, és Fodor László statikus A barbakán a harmadik legrosszabb állagú objektum, melyet szeret­tünk volna megmenteni. Ezen a területen már korábban, 1552-után is volt egy sorozatos várfalomlás, amelyet Baldigara 1568-tól 1580-ig várfalvasta­­gításokkal, aláfalazásokkal végig megerősített. Később 1803-1806 között, az újabb várfalomlások alkalmával e helyet Sartory József megerősítette, hogy a további várfalleomlásokat megakadályozza. 1989-ben ismét volt egy várfalmozgás a külső vár gótikus várfala DK-i sarkánál, közvetlenül a Törökkert fölötti Baldigara-féle várfal saroknál, melyet Fodor László stati­kus rendkívül körültekintően állított meg. A bajok fő forrása a geológiai mésztufa lemez hiánya, illetve mélybenyomulása a területen, így a 15. szá­zadi várfalak lába előtt már csak nagy mennyiségű agyagrétegen fekszik a DK-i fülesbástya D-i fala Baldigara korából (1572-1580). Az 1596-os második török ostrom idején török aknarobbanás követ­keztében az alsó, déli várkapu mellett, a 38-40 m hosszan ledőlő fülesbás­tya déli falának szakasza a várat elfoglaló törököknek is nagy problémát jelentett, ugyanis a vár e helyen védtelenné vált. A déli főkapu mellett keletkezett hatalmas várfalhiányt gyorsan pótolni kellett, így készült el jellegzetes lőréseivel a török kapuvédő barbakán. Ez az építmény tehát már csak egy agyagdombon fekszik, vagyis nem teljesen stabil. A várfal­mozgások tehát időről időre veszélyeztetik e térséget. A hiba elhárítására, a várfalmozgások végleges megállítására készült el a Motívum terve Fodor László statikus javaslatai alapján. A török kapuvédő bástya török kori keleti védőfalában három elfalazott török kori lőrés is található, bár kissé átalakí­tott formában. A keleti török falat pedig kívülről hosszasan megtámasztja a déli városfal itt véletlenül megmaradt, bekötő falszakasza. A lőréseket a városfalon is meghagyták, bár az utolsót erősen befalazva találtuk meg. A terület, a kazamaták két világháború közötti feltárásától, az 1930- as évektől Törökkert vendéglő néven, egy turistákat kiszolgáló épülettel gazdagodott. Az építményt az 1960-as években be kellett zárni, mert fa­lai megrepedeztek. Egy ideig az OMF munkásszállásnak is használta, de egyre életveszélyesebbé vált, ezért végül elbontatta. A terület azóta, 40 éve lezárt, turisták nem látogathatják. A turisztikai fejlesztés során a török kori építmény belseje egy jelentős alapfal-megerősítést kap az egykori Baldi­­gara-fal vonalában, a további várfalmozgások megállítására. Ily módon biztonságossá válik, és a turisták e különleges török kori helyet is birtokba vehetik. Az eddig felsorolt területek évtizedek, évszázadok óta húzódó rende­zetlenségükkel, rossz állapotukkal már régen infúzióm szorultak. Várfalsétány Botos Judith építész a Dobó-bástya alatti területről indítva, a nyugati várfal alatt egy várfalsétány kiépítését tervezte meg, az északi vártai mellett, az É-i laktanya-kapuig. A sétány megvalósulását követően sem az egri lakosok, sem az ide érkező turisták előtt korábban nem ismert várrészletek válnak látogathatóvá. A terv jelentősége tehát abban rejlik, hogy az újjáépített Do­bó-bástya és a nyugati várfal jelentős magasságú, 19. századi részletei alatt érzékelhetővé válik az egri vár egykori védhetősége, valamint körbejárha­­tóvá válik a Föld-bástya helyén 1572-ben készült, kisméretű Baldigara-fé­le bástya. Ugyanakkor az egri várnak a látogatók előtt eddig nem ismert északi oldala: az É-i-falszoros külső fala, valamint a püspöki palota hátfalát képező püspökvári északi várfal magas tömbje további építészeti látványe­lemekkel gazdagítja a szemlélőt. A 19. századi laktanyakapu környezetének rendezése is hozzájárul a turisztikai élmények növeléséhez. A turisztikai fejlesztés megvalósulása a vár területének négy markáns várképi elemmel történő gyarapítását ered­ményezi. Közben az eredeti terv különböző javaslatok hatására többször módosult, így került bele a Szép-bástya alatti Ippolito d’Este kapu ka­puőrségének háza és fegyvertára, valamint fütőháza rekonstrukciója. Az épület romszerű megvédése helyett végleges védőtetőt, térlefedést kap, így nem pusztul tovább (Floór Kálmán és Boros András építészek, Motí­vum Építésziroda és Fodor László statikus). Később a Varkoch-kapu kiegészítésére is készült terv (Motívum Építé­sziroda és Fodor László statikus) a Megyei Kormányhivatal megbízásából. A Varkoch-kapubástya tetővel ellátott, ép állapotban volt 1806-ig, rajz is maradt fenn róla. Sartory József bontatta le, félve az újabb déli várfalomlá­soktól, valójában e jelentős várrészletet teljesen indokolatlanul veszítettük el. A jövőben az objektum rendkívül markáns, vonzó várképi eleme lehet, a Vitézlő Oskola hangulatos kapuőrség váltási jelenetekkel gazdagíthatja a várlátogatás élményét. Belsejében, e nevezetes történeti térben közösségi foglalkozások tarthatók. Az építmény alsó szintjének boltozatát kiegészít­ve, felső részén vékonyabb falazatokkal az ötszögű kapubástya tömegét vissza lehet állítani. Tetőszerkezete, a teljesen félreérthetetlen 1800-as és 1803-as fennmaradt ábrázolása és formája alapján rekonstruálható. Ka­­puemelő-szerkezet nem egyértelműen mutatkozik az ábrázolások és a fel­tárások alapján, ezért nem kívánjuk visszaállítani. Georgius Houfnaglíus 1617-es metszetén az ötszögű kaputorony négyzetesre rajzolt, mely nem hiteles (több különböző korú várkép összeaplikálásával készült). Az 1711- es Zinzendorf-féle térképen a torony felső része már a boltozatig hiányzik. HazaelHugo 1753-as rajzán a bástya ötszögű, míg az 1774-1777 közöt­ti ábrázolások nagy része négyszögű tornyot mutat (hamis), majd az 1800-1803-as toronyábrázolások ötszögűek, melyeknél a tetőszer­­kezet is az. Dörgő Erzsébet, a műemlékvédelmi hatóság részéről egy étterem elhe­lyezésére tett javaslatot a vár területén, pontosabban a Képtár épületének alsó szintjén, amely ma már működik is, az előzetes Motívum-tervek sze­rint az újonnan elkészült közművek kiépítésének köszönhetően. Eközben mód nyílt egy újabb várképi elem, a vasúton túli romok bemutatására is. Az Eger-Putnok közötti vasútvonal egri vári szakaszán, a várfalakról a sínekre hulló kövek miatt a MÁV bejelentést tett, s a prob­léma megszüntetését kérte. A balesetelhárítási tervet Fodor László stati­kus indítványára az egri vár állami tulajdonosi jogait gyakorló MNVZrt. rendelte meg a Motívum Építészirodától (Hoór Kálmán építész, Boros András építész). Ebből az 1 -es számú balesetelhárítási tervből nőtt ki Hoór Kálmán javaslatára, a vasúton túli romok: a Zárkándy-bástya és Baldi­gara ÉK-i fülesbástyája teljes védelmét célzó 2-es számú helyreállítási ütemterv is, melyet az MNV Zrt. pénzügyileg tovább támogatott, s meg­valósítása a közeljövőben már lehetséges lesz. Az évtizedek óta pusztuló falak látványa ma elszomorító, de terveink szerint a belső vár keleti Baldi­gara korából származó védőöve - mint hadászatilag igen fontos építészeti elem - a lehető legteljesebb mértékben megmentendő és bemutatandó értékünk: a cél a Baldigara kori DK-i íulesbástya, a keleti cortinafal és az ÉK-i fülesbástya megépítése, mely 1572-1580 között készült el. Baldigara az ÉK-i fülesbástya tervezésekor két korábbi bástyát, a Sándor-bástyát és a Zárkándy-bástyát foglalta be az új létesítménybe. A megszépült terület 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom