Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fajcsák Attila: Az egri vár 19. századi kálváriája. Szabó János Győző emlékének
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES (OVOJE 1. a tisztelt szerzetnek Kegyelmes Parancsolatját kiadni kegyesen méltóztasson... ”.54 Az érsek hathatós intézkedésére a processiok 1837-ben, s az azt követő esztendőben olyannyira sikeresek voltak, hogy az előző levél írói 1838 decemberében ismét levéllel fordulnak Pyrkerhez. Ebben reményüket fejezik ki, hogy a körmenetek rendszeresek maradnak, s javasoljak, hogy „... ezen ajtatos búcsújárások hatósbbságára, fényességére, s tellyes voltára nézve" szükséges egy harang felállítása. Ekkor, hetenként már kétszer mise tarttatik a Szentsír-kápolnában. Egyben javasolják, hogy a jövőben körmenet vonuljon a Kálváriához Szent Kereszt feltalálása és felmagasztalása napján, valamint augusztus 20-án Szent István királyunk szobrához. Az írásból az is kitűnik, hogy a fentebb idézett levélben szereplő misedíj körüli gondokat sikerült Roskoványi Ágoston - akkor még egri kanonok adakozásával megszüntetni.'5 Cifra-hóstyai idős asszonyoktól tudjuk, hogy gyerekkorukban minden harmadik vasárnap, délután három órakor maguk is felvonultak a népes körmenettel a Servitáktól a Kálváriához. A stációknál a hívek a pap vezetésével a Via Matris ájtatosságot 13. Hamza Tibor: A Gergely-bástya a Kálvária harajngjával, 1935 akvarell, papír 30x21 cm (A kép a szerző tulajdona) végezték. Szent István szobrához érve egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondtak. Innen az út a három kereszthez vezetett, ahol imádkoztak. A dombról lefelé jövet a körmenet megállt a Szentsír-kápolnánál, ahol litániával fejeződött be a keresztútjárás. A több mint százéves körmeneti szokás az 1940-es évek végén szűnt meg. Ezt követően néhányszor, csak a servita búcsú távolabbi vidékekről érkezett résztvevői zarándokoltak fel pap vezetésével a Kálvária-keresztekhez. Végezetül egy fontos adat kívánkozik ide. 1863. szeptember 13-án Bartakovics Béla egri érsek Miskolcon felszentel egy díszes kálváriát. Allíttatója Máriássy Gábor, a borsodi megyeszékhely egykori plébánosa, majd egri kanonok, érseki helyettes. Az egri és a miskolci kálvária összehasonlító vizsgálata egy másik dolgozat témája, ami azonban érdekességként megemlítendő: a stációk száma és a domborművek tematikája megegyezik.56 Végezetül itt szeretnék köszönetét mondani Kovács Béla néhai levéltárigazgatónak és Lengyel László művészettörténésznek önzetlen segítségükért, akik kezdettől fogva figyelemmel kísérték munkámat, és tanácsaikkal nagyban elősegítették e dolgozat megszületését. FELHASZNÁLT IRODALOM Antalffy Gyula 1982 Reformkori magyar városrajzok. Panoráma Kiadó, Budapest. Bakó Ferenc - Csépány Ferenc 1968 Eger, Úti kalauz. Eger. Balogh János 1881 Eger vár története. Eger. Barcsay Amant Zoltán 1938 Eger vár és város régi ábrázolásai. Alte Abbildungen der Burg und der Stadt Eger. (1567-1900.) I-II. Képek és ismertetés. Az egri várásatás, vármúzeum kiadványa, Szent János Nyomda, Eger. Barócsi József 1983 A servita és a szentkúti búcsú. (Kézirat) Eger. Bedy Vince 1939 Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr. Breznay Imre 1931 Az egri kálvária. In: Egri Katolikus Tudósító XVI, Eger. 68-72. Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.) 1972 Heves Megye Műemlékei II. Budapest. Akadémiai Kiadó, Budapest. Az Egri Egyházi Főmegye Névkönyve 1849. évre 1849 Eger. Fajcsák Attila 1986 Szent Donát védd meg a határt! In: Új ember, XLII. 3. Budapest. 1992 Szent Donát kultusza Egerben. In. Kultúra és tradíció I—II. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére, (szerk: Viga Gyula) Miskolc, 249-257. Kriston Vízi József 1987 Az egri servita búcsú. (Kézirat) Kecskemét. 54 EÉL Par. Agr. 522/1837. 55 EÉL Par. Agr. 2155/1838. 56 Tarkanyi 1863. 138
