Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Ludányi Gabriella: Az Egri Líceum építészei. A Gerl-Fellner probléma
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES jOVO)E I. írásbeli utasításokat adott neki „az Universitas épülete iránt",46 47 sőt további módosításokat is fontolgatott. 1764 február elején ugyanis ágensétől tájékoztatást kért a bécsi Theresianum berendezéséről, s feltehetőleg az ottani színházterem nyomán kívánt Egerben is színházat kialakítani, mert az korábban nem szerepelt tervei között.4, Eszterházy döntését, Fellner Jakabnak az egri munkákkal való megbízását az elmarasztaló véleményekkel szemben átgondoltnak és megalapozottnak véljük. Nem kutatva, - sem megkérdőjelezve - Fellner autodidakta voltát, inkább arra hivatkozunk, hogy az akkor már nem is túl fiatalnak számító építészt (aki 1748-ban tette le a komáromi kőműves- és kőfaragó céh mestervizsgáját), korántsem tekinthetjük pusztán az Esterházy család jól irányítható, engedelmes építőmesterének, hanem a tatai uradalom állandóan foglalkoztatott, megbecsült építészének, akinek ekkorra már jó néhány jelentős megbízatás fűződött a nevéhez. Így 1754-ben Nicolaes Pacassi bécsi udvari főépítész tervei nyomán, a cseklészi (ma: Bernolákovo) kastély átépítése, illetve kertjének kialakítása ilj. Esterházy József megbízásából,46 47 48 több kisebb feladat mellett a Lamberg család móri nyári kastélyának tervezése és építése.49 Ezek között is különösen jelentős Esterházy Miklós, akkor bécsi testőrkapitány, a püspök egyik idősebb bátyja számára a birtokközpontban, Tatán építendő új kastély, vízi kastély vagy vízi vár neveken is ismert várkastély tervezési munkái, bár a megrendelő halála (1765) és anyagi okokból utóbbi végül nem ezeknek a terveknek alapján épült fel.50 Véleményünk szerint a tatai tervek és a Líceum arányai, tömege, és bizonyos részletmegoldásai elemzésével, ismertetésével lehet csak Fellner 46 Lukcsics-Pfeiffer 1933.215,217. idézi: Voit 1969a. 450. 47 MNL HML EÉGL 1904.r.sz Fabsich levelek - utal rá Voit 1972.451. Az eredetileg Favoriténak nevezett nyaralókastélyban apja, VI. Károly haláláig Mária Terézia is szívesen időzött. Utóbb itt alapította meg a Collegium Theresianum nemesi nevelőintézetet, amelyet 1749-től királynői védnökség alá vont. Az épületben már az 1700-as évek elejétől működött színházterem. 48 Részletes elemzése: Révhelyi 1988.18., Kelényi 1974.119.12,13. kép. 49 Rados 1931.18,226., 120. kép, Révhelyi 1988.21 -23. 50 A mai un. „nagykastélyt” Fellner 1776-ban fejezte be, a tatai Révhelyi hagyatékban megtalálható az általa szignált alaprajz is. egri munkáját ténylegesen felmérni, hiszen amint Gerltől, úgy Fellnertől sem maradtak fenn az egri universitáshoz készült tervek. A tatai várkastély tervein Fellner 1762 novemberétől dolgozott, és azokat 1763 januárban mutatta be Bécsben Esterházy Miklósnak. Munkája nagy sikert aratott,'1 és Révhelyi kutatásai alapján tudjuk, hogy a püspök is ismerte, és nagyra értékelte azokat. „Láttam már a tatai várnak delineatióját, vétek volna el nem végezni, nagyobb és rendesebb gondolat, hogy sem lehetett egy Tatai Eppétő mestertűi várni'' - írta az évben Balogh Ferenc jószágkormányzónak, aki maga is patronálta Fellnert, sőt annak az építész „capaccitása és tudományáról" való szavaira Eszterházy így válaszolt: „Magyar országban Tatai Éppétő Mesterhez hozzá fogható nincsen, és ha Bécsben vagyon-e? Kérdés’’?1 Az Eszterházy család tatai levéltárában őrzött, 1945- ben elpusztult terveket Révhelyi részletesen elemezte és maga is elismerően nyilatkozott azokról.53 A továbbiakban tehát Fellner irányításával, és a szükséges és megkívánt áttervezésekkel — azaz a megkezdett Gerl-féle alapok megtartásával, de fontos statikai erősítéseken alapuló jelentős magasításokkal, illetve további, új, reprezentatív egységek beiktatásával - épült fel az Universitas. Fellner munkába állásakor tehát részben a megkezdett építkezés átvétele, az újabb tervek elfogadtatása, és az alapozás erősítése lehetett feladata. Szmrecsányi Miklós részéről valóban félreértés volt Fellnernek egy 1765. március 1-i leveléből54 arra következtetni, hogy az év tavaszán ő jelölte volna ki „az alapozás hatalmas négyszögét. "Az alapfalak kitűzése ekkor már csak a keleti, a csillagvizsgálót magában foglaló szárnyra, valamint az északi és déli oldalak kápolna-, illetve könyvtárterem vonaláig húzódó keleti részére vonatkozott, hiszen mint korábban érintettük, a fundusnak ez a fele csak ekkorra vált szabaddá. 1765 márciusában, tehát a keleti toronyszárny kijelölése után annak, és 51 Révhelyi közlése szerint egy Sulkovsky (Aleksander Józef Sulkowsky) lengyel arisztokrata is felfigyelt rá, de az építész Eszterházy Miklóstól, a tatai birtok urától nem kapta meg az engedélyt a hosszabb lengyelországi tartózkodásra. Révhelyi 1988.26. után Ludányi 2013a. 56. 52 Idézi Révhelyi 1988. 27. Révhelyi hagyatéki anyag Tata, Kuny Domokos Múzeum 4.dob. 5.fasc. No.21.-No.22. 53 Révhelyi 1988.28-29. A tatai kastélytervek is Révhelyi jóvoltából maradtak az utókorra, hiszen a kiváló Fellner kutató még idejében fotókópiákat készített az anyagról. 54 SzmrecsÉnyi 1937.111. Fellner levelét közli: 273. 7. Fellner Jakab: IV tervariáns a tatai várkastélyhoz. 1762-1763. É-D irányú keresztmetszet A II. világháborúban elpusztult tervről Rcvhelyi Elemér fotókópiája nyomán Tata, Kuny Domokos Múzeum, Varga Edit reprodukciója 8. FELLNERjakab: IV. tervvariáns a tatai várkastélyhoz. 1762-1763. Udvari homlokzat AII. világháborúban elpusztult tervről Révhelyi Elemér totókópiája nyomán Tata, Kuny Domokos Múzeum, Varga Edit reprodukciója 112
