Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Ludányi Gabriella: Az Egri Líceum építészei. A Gerl-Fellner probléma
LUDANYI GABRIELLA kos visszatérése, vagy 1761-ben (majd 1769-ben) a Vénusz-átvonulások megfigyelése, ami az egész tudományos világot lázba hozta.1’’ Így a Vácott jelentkező Gerl új feladatokat is kapott, a korábbi elképzeléseket egy létesítendő csillagásztoronnyal és egy szerényebb könyvtárral kellett kiegészítenie.16 Joseflgnaz Gerlt az Universitas tervei kidolgozásával az egri káptalan konzisztoriuma 1762. október 1-én tartott ülésén bízta meg, a következő év márciusáig adva határidőt.1 Az építkezés irányítása Androvics Miklós kanonok feladata lett, aki akkor az iskola igazgatója és az egyetemépítési pénztár kezelője volt. A tervezett épület ekkor még mindig csak a két szakos, teológia-bölcsészet igényeit volt hivatva kielégíteni, hiszen a Foglár féle jogi intézet nem tartozott a Püspöki Iskola kötelékébe. Azonban már alig két hét múlva újabb módosításra került sor. A létesítendő Universitas épületében a joghallgatók számára is helyet kellett biztosítani, ugyanis a Collegium Juridicum épülete a gyenge kivitelezés statikai hibái miatt18 megroskadt, életveszélyessé vált. Eszterházy személyesen is meggyőződve a problémákról Bécsből elhivatta Gerlt, akinek vizsgálata és jelentése alapján az építmény udvari szárnyát azonnal bontani, majd renoválni kellett.19 Az újabb, 1762. október 13-i káptalani ülés tehát nemcsak szigorú szabályokat hozott a tanítás azonnali felfüggesztésére, hanem kiadta az utasítást a létesítendő Universitas épületében a joghallgatók számára is auditorium, valamint tantermek építésére, így Gerlnek tovább kellett módosítania a készülő terveket. Feltételezések szerint a korábban még egyemeletesre tervezett épületet a megnövekedett létszám és funkció miatt ekkor terveztették át kétemeletesre. Végül a létesítendő Universitas újabb tervrajzait Gerl 1763 március közepén mutatta be a káptalannak.20 15 Az utóbbi magyar vonatkozásai közül meg kell említenünk Hell Miksa ( 1720-1792) és Sajnovics János (1733-1785) északi, vardői expedícióját, ami nemcsak nemzetközileg elismert csillagászati megfigyeléseket, hanem a finnugor nyelvrokonság bizonyításának fontos lépéseit is eredményezte. 16 Szepessy 1893.144-145,164-165. Soós 1967.307. 17 A megbízás kiterjedt az épület fundusától az építész által Bécsből hozandó pallérig. Előírja a bölcsészek és a teológusok részére építendő két-két tantermet, a disputákhoz szükséges szálát, csillagásztornyot, könyvtárat, az igazgató és a 12 tanár számára lakószobákat, a korrepetitorok és vendégek szobáit, illetve a szükséges egyéb helyiségeket, ebédlőt, konyhát, kamrákat, fűtésrendszert, pincét. EFL Protocollum Episcopalis Consistorii Agriensis Anni 1762 et 1763. pag. 143. A jegyzőkönyv szövegét közölte Udvardy 1898.23-24. 18 Az akkor még egy emeletes épület tervezőjének a szakirodalom - stíluskritikai alapon -, mint Eger az időben versenytárs nélküli jelentős építészét Giovanni Battista Carlone-t (1682- 1747) tekinti, a kivitelezés azonban Carlone halála miatt már másokra maradt. 19 A káptalani konzisztórium ülésén rendelkeztek az épület kiürítéséről, valamint a könyvnyomda és a tanári lakások áthelyezéséről is. Tatarozás után a Foglár intézetben csak 1766-67-ben indíthatták meg újra a jogi iskolát, s a Líceum épületébe való átöltözésig, az 1774-75-ös tanévig itt folytak az előadások. 20 MNL HML ÉrsGazdL Prot. Consist. 1763. március 11-14., Voit 1972.448. Az épület alapozásához a terület előkészítését azonban korábban elindították, így a közvetlen irányítással megbízott Androvics kanonok számadásai 1762. november 12-ét jelölik meg az építkezés kezdetének. Az Universitas helyét a szerződés pontosan behatárolja: „Az egyetem jundusa az a terület lesz, ahol a város által építeni kezdett, de később abbahagyott új plébánia romjai állanak, egészen Gusztinyi kanonok házáig bezárólag."11 Mivel a kijelölt terület még részben beépített volt, és a bontásokat csak fokozatosan végezték, az 1762-es dátum tulajdonképpen a terület felszabadításának első mozzanata, ekkor kezdték meg a félbehagyott plébániaépület bontását.22 1763 elején bontották le az épület északi oldalán megvásárolt kisebb értékű, 18. század elején épült házakat,23 azaz első lépésként a mai Eszterházy tér - Bajcsy Zsilinszky utca felé eső szárnyak helye vált szabaddá. A délnyugati oldal többi épületei csak később kerültek sorra, így 1765 után vásárolták meg Némethy András, és egy Michael nevű tulajdonos házát, ezek a mai Kossuth Lajos utcai kanonok sor értékesebb ingatlanjai közé tartozhattak. Gusztinyi János kanonok24 a nyitrai megyéspüspöki széket 1764-ben nyerte el. A csillagászati toronyszárny területére eső nagy telken álló egykori háza minden bizonnyal kisebb palota lehetett, hasonlóan Püspöky, Androvics vagy Ambrosovszky kanonokok otthonához. Ezt az épületet csak 1764-65-ben tudták bontani, amikor háznépe is Nyitóára költözött. Eger korabeli térképei közül Hugo Maria Hazael, az egri szerviták priorja és püspöki geometra 1753-ban a városi magisztrátus rendelésére készült térképe meglehetősen pontos információt ad Eger településszerkezetéről.28 Bár csak a telkeket ábrázolta, a beépítettséget nem, de a térképen j ól látható a mai Széchenyi, azaz Hosszú utca déli végének betorkollása a Kossuth (Harangozó) utca erősen kiszélesedő felső szakaszába, s a főtemplom felé eső részen az építkezést akadályozó, lebontásra kerülő házak telkének alaprajza is jól kivehető. Figyelmet érdemelnek azok a 18. századi városi térképek is, amelyek már a Líceum felépítése után készültek, s amelyeken az épület négyzetes 21 EFL Protocollum Episcopalis Consistorii Agriensis Anni 1762 et 1763. pag. 143. 22 A KÖH által előírt, és a KÖSZ budapesti régésze által vezetett 2009-es feltárások a Líceum udvarának délnyugati részén körülbelül a mai járószint alatt 2,5-3 méterrel valóban találtak 80-120 cm széles falmaradványokat. A megállapításokkal ellentétben azonban valószínű, hogy ezek nem egy XVII. század végén - XVIII. elején épült lakóház, hanem az említett, mintegy 50 évvel később építtetni kezdett, de befejezetlen plébániaház és iskola alapozásához tartozhattak. 23 Az udvar északkeleti sarkában lebontott XVIII. századi házak egyike téglapadló-maradványainak feltárása ugyancsak a fenti KÖSZ által végzett ásatás eredménye volt. 24 Gusztinyi 1744-től egri kanonok, szemináriumi prefektus, majd nyitrai püspök, népszerű hitvédelmi munkák szerzője, s Barkóczy kedvelt embere volt. Koncz 1892.96. 25 MNLHMLEÉGLNr. 125., Breznay, 1933.99., Sugár 1967.130—131. Vö. Ludányi 2001. 109 4. Sigrist, Franz (1727-1803): Eszterházy Károly arcképe Dobó István Vármúzeum, Képzőművészeti gyűjtemény Ltsz.: 55.333.
