Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Kalácska Róbert - Kováts István: Előzetes jelentés az egri Érseki Palota díszudvarának régészeti kutatásáról, 2011-2013
KALACSKA RÓBERT - KOVÁTS ISTVÁN A leletek többsége koraújkorinak és újkorinak bizonyult, zömmel a 16-18. századra keltezhetök. Különösen figyelemre méltóak a 201 1 -ben és 2013-ban is megtalált faszerkezetű ház leletei, elsősorban a jól körülhatárolható és kiemelkedő csoportot alkotó kályhacsempék.1 Az értékelhető töredékek egy része zöld, barna, sárga és fehér mázszínű, színes mázas kályhához tartozott. (8. kép) Ezek az előzetes vizsgálatok alapján egy olyan - talán Gömörben tevékenykedő - műhelyhez köthetők, amelynek termékei Selmecbányától Szerencsig számos helyen megtalálhatók. A műhely mintakészletét részben a Buda török kézre kerülése (1541) előtt működő ún. Csalogány utcai műhelytől17 18 19 vette át, részben pedig 7.16-17. századi faszerkezetű ház részlete a járószintbe mélyedő cölöplyukakkal a 2013/1. szelvényben (fotó: Kalácska Róbert) olyan csempenegatívokat használt, amelyek később a Miskolci Mihály-féle műhelyben is megtalálhatók voltak.11^ A 16. század közepén ez a színes mázas csempéket gyártó üzem készítette az egyik legmagasabb technikai 17 A kályhacsempéket Kocsis Edit (MNM Mátyás Király Múzeum, Visegrád) határozta meg, továbbá felhívta a figyelmünket a témára és párhuzamokra vonatkozó szakirodalomra is. Segítségét e helyütt is szeretnénk megköszönni. 18 Holl 1993.247-257. 19 Boldizsár -Kocsis-Sarján 2010.24-33-w 8. 16. századi színes mázas kályhacsempe-töredék a törökkori ház betöltéséből (fotó: Kocsis Edit) színvonalú termékeket Magyarországon. A diósgyőri vár rekonstruálható 16. századi kályhája is ilyen csempékből épült meg.20 Az előkerült csempetöredékek másik lényeges csoportját az 1550- 1570-es években működő Miskolci Mihály-féle műhely21 által készített darabok adják. A fehér cserépből készült, zöld mázas csempék két négyzetes típushoz tartoznak. Ez a műhely is számos várba, nemesi lakhelyre gyártott kályhákat (Szécsénybe, Fülekre, Diósgyőrbe, Ónodra, Szendrőre), de olyan távoli helyekre is eljutottak kályhái, mint Szolnok és Buda. Miskolcon városi környezetből is ismertek.22 Összegzésként elmondható: a megkutatott területen barokk kori (0,60-0,70 m), 16-17. századi ( 1,40-1,50 m) és Árpád-kori jelenségek (2,50-2,70 m) kerültek elő. Nem bukkant elő késő középkori beépítésre utaló nyom (kőépület, fal, falkiszedés stb.), sőt a 14-15. századra datálható lelet sem került elő néhány kerámiatöredéket leszámítva. A 2011 /4. árok/2. szondában, valamint a 2011/3. árok/3. szondában és 2013/2. szelvényben 2,50-2,70 m mélyen napvilágot látott réteg és Árpád-kori leletek jelenleg maximum telepnyomként értékelhetőek; nem találtunk ugyanis a korszakra keltezhető objektumot sem. Azt a topográfiai kérdést, hogy a késő középkorban, vagy a kora újkorban húzódott-e utca a területen, a régészeti kutatások nem tudták megerősíteni. Ennek végleges eldöntését csak egy minden részletre kiterjedő, nagy felületű feltárás tisztázhatja. Annyi mindenesetre biztosan kiderült, hogy a palotaépület és a Széchenyi utca közötti térségen állhatták lakóházak a 16-17. században. Eddig ismeretlen épületek és objektumok előkerülését a kert K-i felén, a bejárati kapu környékén a Széchenyi utca vonalában a továbbiakban sem lehet kizárni. E területen ugyanis térképes és történeti adatok alapján biztosan tudunk 18. századi épületekről,2’nincs azonban információnk arról, hogy ezeknek van-e korábbi időszakra keltezhető előzménye. Nagyobb felületen, szelvényes feltárás keretében ezen a ponton lehetőség nyílhatna a terület napjainkig tisztázatlan Árpád-kori beépítettségének vizsgálatára is. 20 Boldizsár-Kocsis-Sabján 2010.31.26. kép. 21 Von 1954.118-121. 22 Boldizsár-Kocsis-Sabján 2010.33-41. 23 Bozóki Lajos és Búzás Gergely szíves szóbeli közlése. 103
