Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

Kalácska Róbert - Kováts István: Előzetes jelentés az egri Érseki Palota díszudvarának régészeti kutatásáról, 2011-2013

KALÁCS KA RÓBERT- KOVÁTS ISTVÁN KALÁCSKA RÓBERT - KOVÁTS ISTVÁN ELŐZETES JELENTÉS AZ EGRI ÉRSEKI PALOTA DÍSZUDVARÁNAK RÉGÉSZETI KUTATÁSÁRÓL, 2011-2013* Az Eger belvárosában álló Érseki Palota együttese jelenleg ismert formá­jában a 18-19. századi építkezések során alakult ki, elsősorban Erdődy Gábor (1715-1744), Barkóczy Ferenc (1745-1761) és Eszterházy Károly (1761-1799) püspöksége idején. A fennmaradt írásos források, a korszakra vonatkozó várostérképek és az utóbbi években az épületben folyt műemléki és régészeti kutatások1 alapján viszonylagos pontossággal felvázolható a püspöki palota ( 1804-től érseki rezidencia) barokk kori épí­téstörténete. Ugyanakkor lényegesen kevesebb ismeretünk van a terület szűkebb környezetének 18. századot megelőző topográfiájáról, beépített­ségéről, középkori és 16—17. századi előzményeiről. A díszudvar régészeti kutatásának előzményei A palota előzményének tekintett épületcsoportról a legkorábbi kartográfi­ai forrás az Eger 1596-os ostromát ábrázoló Johann Siebmacher által készített rézmetszet, amelyen annak helyén egy nagyobb méretű lakópa­lota látható (Biscopfische Wohnug „M" jelzettel) a Szent János templomtól északra.2 Azt a korábbi kutatás is feltételezte, hogy ez az épület a 16. század végén már a városban álló püspöki palotával azonos lehet. A visszafoglalás utáni időszakból, 1690-ből származik egy levél, amelyben Edelsbacher György szepesi kanonok, kamarai számvevő azt írja, hogy püspöki rezi­dencia számára három kastélyt adott át gazdasági épületekkel együtt. ' En­nek az épületcsoportnak az egybeépítésével alakult ki a 18. század harmin­cas éveire az Erdődy Gábor által Giovanni Battista Carlone építész tervei alapján emeltetett barokk rezidencia, amelyet az 1750-es, 1760-as évek­ben és később, a 19. század első felében több ponton jelentősen átalakítottak és bővítettek.4 Az 1995-től az épületegyüt­tesben megindult és később több szezonban (2005, 2009, 2011, 2013) kihagyásokkal folytatott műemléki és régészeti kutatások során sikerült nagy­részt feltárni és meghatározni az Érseki Palota főbb építési pe­riódusait és azok maradványait. Feltételezhető volt, hogy az 1690-es levélben említett városi házak részben még késő közép­kori vagy 16-17. századi erede­tűek. Bebizonyosodott, hogy a palotaépület középső szárnya földszintjének egyes részei (falai és egykori nyílásai) korábbiak a később épült felmenő falaknál, továbbá megfigyelhető volt, hogy a 17. század végén adományozott házak falai * Köszönettel tartozunk Bozóki Lajos, Kovács Klára művészettörténészeknek és Simon Zoltán régésznek akik rendelkezésünkre bocsátották saját kutatásaik dokumentációját, valamint szá­mos konzultáció során segítették munkánkat. Köszönet illeti továbbá Búzás Gergely múze­umigazgatót és Fodor László régészt, valamint SzelesnéÁcs Csilla régészeti felügyelőt értékes helyszíni megfigyeléseikért és tanácsaikért. 1 Bozóki-Kovács K.-Simon 2009. 2 Bozóki 2015. 3 Bozóki 2015. 4 D.Mezey 2005.57-58. 1. A 2011. évi ásatás áttekintő térképe nagyrészt azonosak a palota déli, földszinti helységeinek főfalával.' Össze­sen három korai épület alaprajzát sikerült nagy vonalakban tisztázni. Arra a kérdésre nézve, hogy ezek mikor épülhettek, a kutatások nem tudtak kielégítő választ adni: a korai épületekhez köthető egyetlen kőfaragvány, egy gótikus stílusú élszedett konzol, csak tágabb időhatárok közé, a 14. század vége és a 16. század közepe közé keltezhető.6 Az épületrész 2009- ben folyt szondázó régészeti kutatásai egyrészt megerősítették, hogy több különböző korú építménnyel lehet számolni a területen, másrészt valószínűsítették, hogy egyes előkerült jelenségek (járószintek) még középkori eredetűek. Az előkerült leletanyag nagyobb részét azonban a 17-19. század közé lehetett datálni, a legkorábbi kerámia töredékek is 16. századiak. Ezek alapján inkább azt tételezhetjük fel, hogy a palota helyén állt nagyobb alapterületű házakat talán valamikor az 1552-es ostrom után emelték; ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a terület beépítése összefügghet a közeli városfalak 1570 körüli felépítésével.* Régészeti kutatások az Érseki Palota díszudvarán 2011 -ben és 2013-ban A fentebb röviden ismertetett előzmények után került sor a palotaépület főhomlokzata előtt elhelyezkedő díszudvar régészeti kutatásaira. Az egri Dobó István Vármúzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma (Visegrád) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke részvételével 2011 -ben és 2013-ban folytak a megelőző feltárá­sok, amelyeket a palotában kialakítandó Egri Érseki Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont beruházá­sai tették lehetővé. A kutatások elsődleges célja a terület régészeti érin­tettségének felderítése mellett egy további lényeges kérdés eldöntésére irányult. A palotá­ban azonosított korai épületek homlokzatainak elhelyezkedé­séből ugyanis korábban azt a következtetést lehetett levonni, hogy a palota K-i homlokzata előtt a mai díszudvar területén a középkorban - esetleg a 16-17. században - egy utca húzódha­tott.9 Ez, a feltételezések szerint, talán párhuzamosan futott az udvar előtt a város É-D-i ten­gelyét korábban is alkotó mai Széchenyi utcával. A terület topográfiájához tartozó további adalék, hogy ez utóbbit egy 1550-es írott forrás említi először Hosszú utca (Hozzwcza) néven, és Eger egyik legfontosabb útvonala lehetett.10 Ennek a maradvá­nyai kerültek elő 1964-ben egy leletmentés során, amikor az út rőzsekö-5 Bozóki 2015. 6 Bozóki 2015. 7 Simon 2009. 8 Bozóki 2015. 9 Bozóki-Kovács K.-Simon 2009. 10 Kovács B. 1965.85-86. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom