Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BITSKEY ISTVÁN: Az Athleta Christi eszménye a végvári harcokban

meg az értéke a keleti veszedelem ellen a nyugati kereszténységet védelmező hadvezéreknek. Skanderbég és Hunyadi János a pápai oklevelekben már athleta Christi, a későbbi kulturális emlékezetben pedig mindketten nemzeti hősként is megjelentek.9 Hunyadival kapcsolatban Csemus Sándor kiterjedt kutatásaiból tudjuk, hogy a Fehér Lovag-mítosz is a krisztiani- zálódó kommunikációs közegbe tagozódott be, s a nyugat-európai közvéleményben egyfelől a lovagi, másfelől a keresztény erények összekapcsolódását eredményezte.10 11 Ez is oda vezetett, hogy a pápa Hunyadi Jánost a római gyászünnepségen ,,pulcherrimus christianaefidei defensor’’ elnevezéssel illette, s Krisztus bajnokaként búcsúztatta el.11

A 16. századi Kárpát-medencében új aktualitást kap a keresztény harcos személyének és hadviselésének megítélése: egyfelől az iszlám növekvő expanziója, másfelől a reformáció sorsértelmezése és etikája erősíti fel a keresztények háborús részvételének átgondolását, a hadakozás morális kérdéseinek előtérbe kerülését. Az ókeresztény hitvalló és vértanú (confessor és mártír), majd a Szentföldet járó keresztes lovag után a végvári harcok hőse válik a krisztusi hitért fegyverrel küzdő hős eszményévé. De ez a folyamat korántsem mutatkozik vitáktól s az egymással szembenálló nézetek konfrontációjától mentesnek, s ennek következtében maga a fogalom különféle vallásos eszmerendszerek hálózatába illeszkedve jelenik meg.

Ismeretes, hogy Luther véleménye az események hatására változó képet mutatott.12 Eleinte ellenezte a törökkel szembeni fegyveres harcot, az iszlám hódítást Isten büntetéseként értelmezte, helyette a belső megújulást, a bűnöktől való eltávozást, a vita corrupta elhagyását helyezte előbbre. A reformáto- ri biblikus gondolkodásmódban megjelent a kettős Antikrisztus eszméje,

9 Elsie, Robert: Skanderbeg = Historical Dictionary of Albania. Second Edition. Scarecrow Press, Lanham-Toronto-Plymuth, 2010. 401.

10 Csernus Sándor: Mítosz, propaganda és népi etimológia. Hunyadi János: „Fehér” vagy „Vlach” lovag? Acta Historica. Szeged, 2011. 3-33., itt: 31.

11 Számos forrást megjelölve szól erről Hopp Lajos: Az „antemurale” és „conformitas” humanista eszméje a magyar-lengyel hagyományban. Budapest, 1992. 29.

12 Lamparter, Helmut: Luthers Stellung zum Türkenkrieg. München, 1940.; András Szabó: Die Türkenfrage in der Geschichtsauffassung der ungarischen Reformation. In: Guthmüller, Bodo - Kühlmann, Wilhelm (Hgg.): Europa und die Türken in der Renaissance. Niemeyer, Tübingen, 2000. 276. (Frühe Neuzeit. 54), valamint Brecht, Martin: Luther und die Türken. Uo. 9-28.

68