Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

POLGÁR MARIANNA: Adalékok a vasi végek 17. századi történetéhez. Csányi Bemát (1630-1664) katonai tevékenysége

istálló lett. Ez arra is utal, hogy katonaként apjához hasonlóan a Batthyány- ak szolgálatában ugyanazokon a helyeken működött.

Ferenc nevű fiának utóda az 1790-ben született Csányi László, a leginkább közismert a családból. Katonai pályát követően Zala vármegye táblabí- rája, majd 1848-ban kormánybiztos, később közlekedési és közmunkák minisztere lett. A forradalomban való részvételéért 1849-ben kivégezték.

A 16. században jutott a Csányi család birtokába Tótfalu, Felsőmaráccal együtt. Csányi Mártont és Ákost Marác, Tótfalu és Nagytilaj birtokosaiként írták össze 1549-ben.18 Itt, Tótfaluban kastélyt építtetett Csányi György, amit később átépítettek, megerősítettek. Adataink szerint a Csányi családfőt végvári tisztként külön hely illette meg a Batthyányiak asztalánál Németújváron, és ő volt a Csákányi lovasok kapitánya is.

Csányi Bernât a Batthyány udvarban készült fel a katonai pályára. Apja halála után a tótfalui birtok élére került, majd Csákányba költözött.

1650-ben írta Batthyány Ádámnak Tótfaluból: „Már kértem Nagyságodat, hogy Csákányban akarok lakni.” A levélből az is kitűnik, hogy Batthyány hozzájárulását kérte Rácz Péter házának és majorságának megszerzéséhez, de azért is „meg kell csináltatni a házat, hogy majorságot tarthassak”.19

1650 előtt Csákány már több rablóportyát is elszenvedett a töröktől. Batthyány Ádám számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a várat katonaságban, felszerelésben meg kell erősíteni. Ugyanakkor 1644^15-ben ezen a területen is pestisjárvány tört ki, ami részben megtizedelte a lakosságot, de többen el is menekültek. A helyükre érkezők: jobbágyok, katonák helyzetét is rendezte Batthyány az 1646-os 10 pontból álló kiváltságlevéllel, de biztosította a katonaság utánpótlását is.

Más oldalról viszont a közeli birtokosok gyakran panaszkodtak, hogy fal- vaikat feldúlják a katonák. Ivánczy Péter panaszlevelében olvashatjuk 1640 körül: „...miulta Keczer János uram Csákánban lakik... az nevezett csákáni- ak, akik mindennap inkább jószágaimra tódulni offimályák kevés nyomorult jobbágyimat, nem elég hogy erdőmet libere vágják, hordják, nem elég hogy

18 Maksay Ferenc (szerk.): Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. II. kötet. 904. Budapest, 1990.

19 MÓL Batthyány család levéltára. Missilisek P.1314. Csányi Bemát levele Batthyány Ádám- hoz 1650. július 9. Tótfalu, No. 08732.

277