Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
ILLIK PÉTER: A háborús békeévek mindennapjai egy 1616. évi kártételi lista alapján
1627-ben, illetve 1641/1642-ben - készültek. így viszonylag nagy időszakot ölelnek fel. Jelen esetben viszont egy-két évben, kizárólag az egriek által elkövetett emberölések és rablások követhetők nyomon. Ez kiváló lehetőséget nyújt a mikroelemzésre. A kártételi listák, conscriptiók, inquisitiók sokféleképpen felhasználhatók a megtörtént káresetek rögzítésén túl: kirajzolódik belőlük egy-egy területen az oszmán faluhódoltatás menete, a falusiak anyagi kultúrája, a magyar falubeliek és katonák sarcértéke, illetve a hétköznapi emberek élete, gondolkodás- módja és állandó fenyegetettségérzete is.4 E kártételi lista, bár a fent említett két okból különleges, így eltér a többitől, ugyanakkor mégis tipikus „állatorvosi ló”, ekképpen számos olyan jelenséget rögzít a például végváriak mindennapjairól, amely más kártételi conscriptiókból külön-kiilön „kiszemezgethető”5 A conscriptiók általában mindössze a „levágták” kifejezéssel szoktak utalni egy-egy végvári vagy falusi halálára. Ebben a listában szinte alig szerepel részletezve leírt haláleset, az egriek elsősorban raboltak, fosztogattak. Vitéz Gergely volt az egyetlen „peches” - vélhetőleg végvári - akinek fejét vették. Sebesülést is ritkán szoktak említeni, itt két ilyen is Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez 1911/9-12. 316-317., Kazinczy Gábor. Adalékok a török-magyar kori beltörténethez. Hivatalos nyomozások a török adó és hódítások körül Borsodban a XVII. század I. felében. Történelmi Tár 1859. 101-167.; Komáromy András: A kanizsai török rablásai 1630-1640. Hadtörténelmi Közlemények 1895/79-92.; Magyar történeti szöveggyűjtemény II/l 1526-1790. Szerk.: Sinkovics István. Bp., 1968., Majláth Béla'. Az 1642-ik évi szőnyi békekötés története. A szőnyi béke okmánytára. Budapest, 1885., Merényi Lajos'. A török végek történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények 1896/ 520-523.; Uő.: A kanizsai végek történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények 1897/259-265.; Vő,: A füleki várőrség panaszai 1669-ben. Hadtörténeti Közlemények 1897/635-639., Uő.: Bars, Hont és Nógrád 1630-iki sérelmei a török végbeliektől. Hadtörténelmi Közlemények 1897/448-451.; Uő.: Heves vármegye panaszai a török ellen. 1629. Hadtörténelmi Közlemények 1897/302-305.; Uő.: Adatok a hódoltság adózása történetéhez. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1903/18-32.; Uő.: Azalai hódoltság adója 1629-ben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1904/4. 363-389. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle (MGtSZ) 1894-1906. OSZK Mikrofílmtár FM 3/3800. 1-3 doboz.); Uő.: A zalai hódoltság történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények 1911/368-372.; Uő.: A Győr vármegyei hódoltságról. Magyar Történelmi Tár 1860. 1-91.; Uő.: Győr vármegyének 1642. évben összeírt sérelmi jegyzőkönyve a török ellen. Magyar Történelmi Tár 1860. 92-123.; Salamon Ferencz: Magyarország a török hódítás korában. Budapest, 1886.; Stahl Ferenc: Vas megyei török hódoltság összeírása a XVII. század közepéről. Vasi Szemle 1970/2. 114-123, 298-308. 324
