Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SERES ISTVÁN: Az ajnácskői vár szerepe a török kiűzése idején, különös tekintettel a Fülek várához fűződő kapcsolatára

Ajnácskő vára a nógrádi Somoskővel együtt Fülek előretolt állomása, ún. „tarisznyavára” vagy „filialisa” volt.1 Ajáncskőt az összes forrás együtt említi Fülekkel, így, pl. egy datálatlan, de az 1670-es évekből való kimutatás szerint az Esterházy Pál generális parancsnoksága alá tartozó tizenkét vár között is együtt szerepelnek. Ajnácskő őrsége az irat szerint a füleki helyőrség tagjai közül került ki.1 2 Az őrség létszámáról az 1650-es évekből vannak tételes kimutatásaink. 1652. és 1656. évi kimutatások szerint mindkettőnek egyaránt 21 hajdú alkotta az őrségét, míg Füleken 1652-ben 195 német és 150 magyar gyalogos, valamint 300 magyar huszár és 25 tüzér, négy évvel később pedig 175 német és 148 magyar gyalogos, ill. ugyanannyi magyar huszár szolgált (a tüzéreket nem tüntették fel külön, de abból, hogy 1670-ben 26-an voltak, a számuk 1656-ban is e körül mozoghatott). 1665-ben már nem említik meg a két kisebb vár őrségét, mivel azokat a füleki vár 400 lovasból és 300 gyalogosból álló magyar őrségébe számították be.3

Egy datálatlan összesítés Füleken 100 lovas és 80 gyalogos, Flajnácskőn 6 lovas és 18 gyalogos, Somoskőn pedig 6 lovas és 10 gyalogos katonát rögzít, Kékkőn ugyanakkor 17 lovas és 10 gyalogos állomásozott két kompániában (!).4 Megint egy másik összesítés szerint „Fülek, Hainácskó, Sza- moskő” együtt adott 400 lovast és 250 gyalogost, Divényben ugyanekkor 100 lovas és 50 gyalogos, Kőkkén pedig 100 lovas és 150 gyalogos volt.5

1 Egy datálatlan, de a 17. század második feléből származó kimutatás szerint: „(Defectus Filekien): Sunt quoque duó Castella monira Számoskeő et Haynáczkeő, quae Filekii quodam modo Filiales sunt, indeque Praesidia altematun summunt, haec quoque restaurartone et munitione aliqua indigenta”. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (MNL OL), P 125. Esterházy cs. lt. Nr. 9875. („Informatio breuis ratione defectuum in confiniis Suae Mattis Sacrah'ssmae Autemontains existen”)

2 MNL OL, P 125. Eszetházy cs. lt. Esterházy Pál nádor ir. Nr. 9877. („Eszterházy Pál Úr Generaliussága alat levé végházak”): „11. Filek magyar és német praesidium az várban német, az városon magyar, fő kapitány Koháry István, vicéié Bélteky Pál, az magyar praesidium lovas és gyalogh; 12. Hainaczkő, oda Füleky praesidiumbul praevideálnak.” A továbbiak: Gutta, Séllye, Semthe, Leopolt Statt, Nyitra, Kis Tapolcza, Léva, Korpona, Kékkő és Dévény. Somoskőt viszont nem említik.

3 Pálmány Béla: Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában (1663-1703). A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, XII. Salgótarján, 1986. 42.

4 MNL OL, P 125. Esterházy cs. lt. Nr. 9962. („Numerus Confimariorum Militum antemon- tanorum, in Hungária existen, etc.”)

5 Uo. Nr. 9960.

368