Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

CZIGÁNY ISTVÁN: A militarizált társadalom rétegződése és szerepe a felső-magyarországi végvidéken a 17. században

számviszonyairól. A vár a Rákócziak Hemád-Tisza völgyi erődítményláncolatának (Borsi, Sárospatak, Szerencs) utolsó tagja, a felső-magyarországi végvidék stratégiailag egyik legfontosabb pontján feküdt. Védte a Her- nád és a Sajó völgyét, biztosította az Erdéllyel és a Partiummal való összeköttetést. Királyi helyőrsége 1652-ben tejesen feltöltött, 300 lovasból és 200 gyalogosból, 2 tüzérből és 4 rendkívüli alkalmazottból állt.80 Az erődítmény két birtokosa, Rákóczi László és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 360 (260 mezei 68 kántoros katona és 32 darabont) fegyveres felett rendelkezett.81 Veszély esetén a vár akár három felöl is kaphatott segítséget. A légvonalban negyven-ötven kilométerre lévő Szendrő és Tokaj királyi őrségeitől, a Rákócziak által a vár közvetlen környékén letelepített hajdúktól (Bocs, Gesztely, Kesznyéten, Lúc, Szederkény, Sajószentpéter), a közeli Szerencs és Sárospatak váraiból, valamint a főkapitányság alá tatozó szabolcsi hajdúvárosokból.82

A vár királyi és földesúri helyőrségét, az elkövetkező években mezei és vármegyei katonákkal egészítették ki. 1657 tavaszán Gelecsi István főkapitány mintegy 200 mezei lovasa, 1660 júliusában pedig Zemplén vármegye 68 katonája állomásozott Ónodon.83 Azt még további kutatásoknak kell tisztázni, hogy a mezei és vármegyei katonaság állandóan, vagy csak alkalomszerűen egészítette ki az őrséget. 1660 nyarán érthető a vár lovasságának

80 ÖStA HHStA HKA HFU RN 188. 1652 Konv. Mai föl. 145-148.; Konv Juni. fol. 179-183.; Takáts 1908. 293.

81 Az 1652. évi urbárium készítője feljegyezte, hogy Rákóczi Lászlónak még 16 darabontot kell tartania a várban. MNL OL E 156. Urbaria et Conscriptiones Fasc. 41. Nr. 53.

82 Ha háborúra kerülne a sor „a Kglms úrnak [ti II. Rákóczi Györgynek] részérül való Praesidiumot meg jobbittyak mind lovas rendel és gyalogh renddel is az mint szükség kivánnya, hol hajdúsággal és egyéb vitéz rendelis, hol pataki, hol munkácsi, avagy az udvari gyalogsággal az mikor mint az szükség kivánnya”. MNL OL E 156. Urbaria et Conscriptiones Fasc. 41. Nr. 53.

83 MNL OLE 199 Archívum Familiae Wesselény E 6-20; MNL OL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára (Zemplén Levéltára) IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214-1850 (1898). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok - Acta Politica 1214-1786 (1848). Iratok. (Fasc. 207. No. 72.) Loc. 143. No. 110. Ónod Capitaneo et praesidiariis, nec- non conductis juxta Artic. 8. 1659. Az iratot Oláh Tamás bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton is hálásan köszönök.

61