Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

CZIGÁNY ISTVÁN: A militarizált társadalom rétegződése és szerepe a felső-magyarországi végvidéken a 17. században

Az első nagyobb hajdúcsoportok a Rákóczi uradalmak 1616. évi összeírásaiban bukkannak fel. Szerencsen 54, Megyaszón 14, Bőcsön 8, Sajó- szentpéneren pedig 1 hajdút vettek számba, Hemádnémetibe több hullámban (1609, 1630, 1631) érkeztek hajdúk.55 Rákóczi Pál a harmadik hajdúfelkelés idején (1631) a Böszörményből távozók letelepedését nemcsak ez utóbbi helységbe, hanem újfehértói birtokára is engedélyezte.561. Rákóczi György fejedelem a Debrecenhez közeli Téglásra (1621), később pocsaji és csalánosi birtokaira telepítetett (1628) hajdúkat.

A sárospataki uradalomhoz tartozó (Tisza) Lúc helységben már 1606 és 1610 között is éltek hajdúk, de adománylevelet jelenlegi ismereteink szerint csak Ladányi János és Turay János hadnagyok 150 katonája kapott.57 Az adománylevél érdekessége, hogy I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1642-ben egy zsoldos kapitulációkhoz hasonlatos szerződést kötött a két hajdúhadnaggyal. Az egyezségben előírta, hogy a lúci birtokra letelepítendő százötven lovas és gyalog hajdú milyen fegyverzettel és felszereléssel (kopja, puska és a hegyes tőr, sisak, karvas és mellvért) jó paripával rendelkezzen. Kikötötte, hogy csak „próbált és hadakban járt” embereket toborozzanak, a szökevények, bűnözők és jobbágyok felvételét pedig megtiltotta. Privilégiumaik fejében a birtok védelmét kell biztosítaniuk, háború esetén pedig két hónapig a saját költségükön, ezt követően a lovasok négy, a gyalogok hat forint havi zsoldért kötelesek szolgálni.58

Az Újfehértón megtelepedő hajdúkkal kötött szerződés szerint csak egy hónapig kellett saját költségükön hadakozni, de Rákóczi Pál számára állandó kíséretet kellett biztosítaniuk. Ezen felül a török elleni portyák során szerzett zsákmányból „hol törököt [rabot], hol bulyát [rabnőt], vagy egyéb tisztes ajándékot” kellett adni uruknak.59

Az ecsedi váruradalom 1645-ben került I. Rákóczi György birtokába. A fejedelem azonban soknak tartotta az előző tulajdonosok (Báthory Gábor, Bethlen Gábor és Bethlen István) által adományozott privilégiumokat, ezért

55 MNLOLE 156. Urbaria et Conscriptiones Fasc 22. Nr. 21..; Rácz 1969 128.

56 Sipos Ferenc: Újfehértó története 1600-tól 1711-ig. In: Buczkó József (szerk.): Újfehértó története. 2000. 195-197.

57 Rácz 1969a. 128.; Rácz 1969b. 61-62.; Dankó 1991. 26-28.

58 Dankó 1991. 27—29.

59 Sipos 2000. 197.

56