Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

CZIGÁNY ISTVÁN: A militarizált társadalom rétegződése és szerepe a felső-magyarországi végvidéken a 17. században

Habsburg Birodalom belső válsága és a harminc éves háború (1618-1648), amikor az uralkodó nem tudott kellő részt vállalni a török elleni védelemből, ezért a feudális alapon szervezett katonai egységek jelenléte és szerepe döntővé vált a török elleni határvédelemben. Megerősödtek a főurak addig is komoly erőt képviselő magánhadseregei, és gyakorlatilag folyamatossá vált a vármegyék katonaállítása. Az ország főurai közül a Batthyányiak és Zrínyiek jelentős, olykor kétezer főt is meghaladó katonaság felett rendelkeztek, de a legnagyobb földesúri haderőt a 17. század közepén a Rákóczi család tudhatta magáénak.48

A keleti országrész főurai már a 16. század második felében számottevő magánhadseregekkel rendelkeztek. Egyes, a hódoltsághoz közeli erődítményeik, mint például a Báthoryak tulajdonába lévő Ecsed (Báthory), Ungvár (Homonnai Drugeth), Kis Várda (Várdai), Krasznahorka (Andrássy) véghelyek lettek. Az erődítményeikbe királyi őrséget fogadtak be, amelyek ellátásához is hozzájárultak.49

A Rákóczi család hatalmát és vagyonát meglapozó Rákóczi Zsigmond karrierje a felső-magyarországi végvidéken kezdődött. Előbb Szendrő, majd Eger főkapitánya, 1588-ban a szikszói csatában legyőzte Szinán budai pasa túlerőben lévő csapatait. Seregében már akkor is sok hajdú harcolt, akikkel a tizenötéves háború folyamán számos sikeres akciót hajtott végre. Jelentős összegekre tett szert a borkereskedelem révén, amit ügyesen forgatott. Kölcsönzött a Szepesi Kamarának és többször megelőlegezte a katonák zsoldját. Feljegyezték, hogy amikor az erdélyi fejedelemségről való lemondását követően a főúr visszatért szerencsi birtokára, és pénzt kölcsönzött a szendrői királyi hajdúk fizetésére, azok igen meg voltak elégedve a fizetséggel: „fölötte sok jót mondanak, nagyságodnak szolgálni is ügy ekeznek. ..borunkban igen ittak nagyságod jó egészségéért”.50

48 Batthyány I. Ádám 1658-ban foldesúrként és a Kanizsa elleni végek főkapitányaként több mint 2000 katona felett rendelkezett. Varga J. János: Szervitorok katonai szolgálata a XVI-XVII. századi dunántúli nagybirtokon. Budapest., 1981. Éttk. 94. 16-19.; N. Kiss István: Nemes katonák és katonaparasztok a Zrínyiek muraközi uradalmában, 1638-1720. In: Zimányi Vera (szerk.): Monumenta Zrínyiana, Pars Oeconomica, Tom. II: Insula Muraköz, Budapest, 1991.

49 Pálffy Géza: A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei. HK 1995/1. 161-162.

50 Hangay Zoltán. Erdély választott fejedelme Rákóczi Zsigmond. Zrínyi Katonai Kiadó. 1987. 207.

54