Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
ZAY ORSOLYA: „Hátra van még a fekete leves”. Az egri vár oszmán-török fajansz-és kínaiporcelán-töredékei
különleges megrendelésként érkeztek hazánkba. Ennek ellentmondhat az, hogy bizonyos helyeken több fordul elő, nagyobb mennyiségben. Valószínűleg további régészeti kutatásokkal a Hódoltság területén ez a kép árnyalható. Az egri leletanyag A feltárások az egri várban 1862-ben kezdődtek a székesegyház romjai körül, Ipolyi Arnold vezetésével. Ezek után, még az 1877-ben az itt állomásozó katonaság egyik főhadnagya, Balogh János48 saját kedvére végzett kutatásokat, bejárást, aminek eredményeit nagy részét le is jegyezte, s erről könyve 1881-ben meg is jelent, Egervár története címmel.49 Az első tervszerű régészeti munkák 1925-34 között folytak, melyek főként a kazamatarendszer és a székesegyház területére koncentrálódtak. A munkát Pálos Ervin és Pataki Vidor, a helyi gimnázium ciszterci tanárai vezették, s főként környékbeli lakosok segítették az ásatást. Mivel a vár belső udvara még ekkor is a katonaság kezelésében volt, a munkálatok főleg a már korábban is kutatott területeken folytak, így a székesegyház területén és a földalatti erődrendszerben, például a Gergely-bástyában.50 Pataki Vidor 1934-ben részben megjelentette a feltárások eredményeit, de az anyag nagy része ma is kéziratként található meg. A hagyatékot nem sikerült megtalálnom. A feltárások mellett a ciszterci tanár nagy mennyiségű írott adatot is összegyűjtött a vár építéstörténetéről.51 Ezek után, 1957-ben kezdődtek újra a munkálatok Kozák Károly vezetésével.52 Maga a múzeum már 1952-től működött a Butler-házban, a Kossuth Lajos 48 Balogh János: Egervár története. 1881. 49 Kozák Károly: Az egri vár feltárása I. (1957-1962) Egri Múzeum Évkönyve. Annales Musei Agriensis 1. Budapest, 1963. 119.; Kozák Károly: Tömlöc-bástya. Egri Vár Híradója 6. Eger, 1965. 97. 50 Fehér Géza: Hódoltságkori fémművességi kérdések. Egri Múzeum Évkönyve. Annales Musei Agriensis 1. Budapest, 1963. 215. Fehér Géza leírta, hogy az ezüstkupát a Gergely-bástyában találták, sok más török kori lelettel együtt. A lelő körülményekről Pataki Vidor szíves szóbeli közléséből értesült. Pataki feltárásának körülményeiről, rétegtani viszonyairól nem tudunk szinte semmit, mivel arról cikk, tanulmány nem jelent meg. 51 Pataki Vidor: Az egri vár élete. A Cisztercita Rend egri Szt. Bemát gimnáziumának évkönyve. 1934. 52 Kozák 1963. 119.; Kozák 1965. 97. 429
