Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

ZAY ORSOLYA: „Hátra van még a fekete leves”. Az egri vár oszmán-török fajansz-és kínaiporcelán-töredékei

Azonban vízállósága miatt sokkal vonzóbb lehetett a tengeren kereskedők számára, ellentétben a selyemmel és a fűszerekkel, melyeket a vízi út könnyebben megrongálhatott.27

A portugálok 1498-ben átlépték a Jóreménység fokát, ezzel megnyitva az utat Az Indiai-óceán felé körbehajózva Afrika keleti partjait. 1517-1521 közt megjelentek a portugálok révén az első, kifejezetten Európa számára gyártott porcelánok.28 Az első divatos stílus a kék-fehér lett, mely a Yuan dinasztia újítása volt. Ezeket az európai igényekhez alakítva készítették aló. században, így formájuk és mintájuk is az európai ízlést tükrözi. Megjelentek továbbá a címeres és a feliratos darabok. A feliratokon főleg a Földközi-tenger északi részén használatos lingua-franca nyelven íródott mondatokat találhatjuk meg.29 A holland kereskedelmi hajók a portugál felfedezések után közvetlenül jelentek meg a térségben, s azonnal kereskedelmi lerakatokat alakítottak ki a portugálok versenytársaiként.

A spanyolok egy másik útvonalat választottak a portugál és holland hajósokhoz képest. A 16. század elején meghódították Mexikót, így a Fülöp-szige- teken keresztül tengeri utat nyitottak.30 Odafelé ezüstöt szállítottak, visszafelé pedig a Távol-Keletről luxuscikkeket, többek között porcelánt is. A visz- szaúton 40 szélességi fokkal magasabban kellett hajózniuk, így Kalifornia partjaihoz értek, a part mentén hajóztak, majd Acapulcoban rakodtak ki. A porcelánt szárazföldi úton vitték Vera Cruzba, ahol újra hajóra tették Havannán át Sevilla felé.31 Láthatjuk, hogy az ország területére többféle úton kerülhettek porcelánok: oszmán hatásra vagy nyugat-európai közvetítéssel. Segítségünkre lehet, hogy a porcelánjegyek és a minták alapján pontosíthatjuk, milyen időintervallumon belül áramlott be hazánk területére a porcelán.

Magyarországon a következőket látjuk: a porcelánok stílusa korszakok szerint csoportosítható, mivel a díszítések és az edények alján megjelenő császári jegyek keltezik a tárgyakat. Magyarországon főleg a Ming-dinasztia (1368-1644) és az azt követő a Ch’ing-dinasztia (1644-1912) korából szár27 Krahl 1986. 55.

28 Le Corbeiller, Clare — Cooney Frelinghuysen, Alice: The European Trade. The Metropolitan Museum of Art Bulletin 60, no. 3 (Winter, 2003). 6-35.

29 Le Corbeiller - Cooney Frelinghuysen 2003. 8.

30 Carswell 2000. 126.

31 Carswell 2000. 126.

424