Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
VARGA EMESE: A dohányzás megjelenése és elterjedése a magyar végvárak katonaságának körében
A dohányzás elterjedése Európában Az Amerikában őshonos dohánynövényt az indiánok már régóta ismerték és használták. Egy 1494-ben készült baseli fametszet indiánokat ábrázol, amint pipaszerű tárgy segítségével eregetik a füstöt.2 Amerikából a spanyol hódítók révén érkezett a növény Európába. Elsőként 1558-ban hoztak be dohánypalántát Spanyolországba, ahol kezdetben orvosságként, dísznövényként használták. A dohány elfüstölésének szokása már angol közvetítéssel terjedt el. Az első európai dohányos Ralph Lane, Virginia kormányzója volt, aki 1586-ban pipát ajándékozott Sir Walter Raleighnek, Erzsébet angol királynő kegyencé- nek és megtanította a dohányzásra. Egy évtized leforgása alatt a pipázás szokása meghódította az egész szigetországot. 1600 után Angliában nagy számban keletkeznek pipakészítő műhelyek, 1602-ben már mesterjeggyel jelölt pipákat készítettek, és 1619-ből pipakészítő céh megalakulására van adatunk.3 Hollandiába angol diákok vitték be e szokást, a 16. század utolsó évtizedére már majdnem minden egyetemista pipázott a holland egyetemeken. Angliából vásárolt agyagpipák formájára Hollandiában is megkezdődött a pipakészítés. Hamarosan megindult az exportálás is, így Európát ellepték a holland pipakészítő műhelyek termékei.4 A Földközi-tenger medencéjének keleti részén az Amerikából érkező dohány összetalálkozott a keleti világ hagyományos illatosító-füstölő szokásaival.5 így alakult ki legkésőbb a 16. század végére a török dohányzási kultúra, mely elsősorban az Oszmán Birodalom térségében terjedt el. 1604-ben Szófiában már pipakészítő céh működésére van adat.6 2 Osskó írnák: A dohányzás elterjedése. 13-19. In: Haider Edit (szerk.): A magyar pipa története - A magyar történelem pipákon. Magyar Nemzeti Múzeum - Balatoni Múzeum. Budapest, 2000. 13. 3 Robinson, Rebecca: Tobacco pipes from Corinth and of the Athenian Agora. Hesperia 54. 1985. 149-203., 149-151. 4 Osskó 2000. 16. 5 Tomka Gábor. Pipatípusok. Régészeti feltárásokból származó XVI1-XVIII. századi cseréppipák. 25-32. In: Haider Edit (szerk.): A magyar pipa története - A magyar történelem pipákon. Magyar Nemzeti Múzeum - Balatoni Múzeum. Budapest, 2000. 25. 6 Levárdy Ferenc: Pipázó eleink. H.n. 1994. 91-93. 400