Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában

Vág túlsó partján. Lipót-Újvár munkálataira azonnal hatezer jobbágyot ren­deltek a környező vármegyékből. Székelyhíd várát még a békeszöveg ratifi­kálása előtt leromboltatta a Habsburg kormányzat. Várad és Érsekújvár hely­zetéről a főméltóság viselők és a vármegyék ugyancsak sokat írtak, mert ha­talmas anyagi és eszmei értéket képviseltek, ráadásul a magyar politikusok bevonása nélkül, a magyar törvények és a hadijog ellenére engedték át a tö­rököknek. Régi vélemény a magyar történetírásban, hogy Zrínyi a békekötés után szövetkezett a franciákkal, és tovább kívánt harcolni az oszmánok ellen. An­nak a mintegy száz napnak, amely még Zrínyi életéből hátra volt, nagyon egyenetlenek a forrásadottságai. Fennmaradt azonban egy programirat, amely minden bizonnyal Zrínyi környezetében keletkezett, és az új helyzet­ben követendő politikával foglalkozik. Ez az irat reálisan mérte fel a lehető­ségeket. Fegyveres harcra nem látott lehetőséget, mert nincs megfelelő ka­tonaság, nincs elegendő fegyver és üresek a fegyverraktárak. A vasvári bé­kébe befoglalták, hogy a Habsburg és az oszmán hatalom egymás ellenében nem ad segítséget, a franciák, az angolok messze vannak, a lengyelekkel „két kard nem fér egy hüvelybe”. Magukra maradtak. így jutottak el oda, hogy merőben új politikát kell mérlegelni. Ez pedig nem lehet más, mint­hogy konföderációt kössenek a szomszéd országokkal: Horvátországgal, Er­déllyel, Morvaországgal és így tovább. Közös ügyeikről közös parlament döntene és az országok teljes kereskedelmi szabadságot élveznének. A prog­ramirat megállapította, hogy ezek az országok régen várnak már egy ilyen jellegű szövetségre, és ha most nem próbálják megvalósítani, később már nem lehet.35 Ha a várak vonzáskörzetét megvonjuk, nagyjából Közép-Európa rajzoló­dik ki, miként a konföderációba bevont országok együtteséből is. Nem tud­juk, hogy ha Zrínyi életének nem vet véget a tragikus vadászat, mennyiben és hogyan kezdte volna valóra váltani a közép-európai országok összefogá­sát. Rövidtávon a remények meghiúsultak. Hosszabb távon viszont a törté­nelmi fejlemények Zrínyit igazolták. 35 R. Várkonyi Agnes: Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok. Budapest, 2010. 318-345. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom