Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SERES ISTVÁN: Az ajnácskői vár szerepe a török kiűzése idején, különös tekintettel a Fülek várához fűződő kapcsolatára

Az új ajnácskői várnagyról Bellovits Sámuel füleki vicekapitány 1679. június 13-án Esterházy Pálnak írott levelének az utóirata is említést tesz, de csak a tőle hallott hírek alapján, és még a nevét sem említi meg.15 Egy alig két évvel később történt sajnálatos esemény során viszont név szerint is említés történik róla. Az 1697-ben lezajlott hegyaljai felkelés, ill. a Rákóczi- szabadságharc kitöréséhez vezető tiszaháti felkelés történetét tárgyaló szak- irodalomban ugyanis már meglehetősen régóta ismert egy 1681-ben Ajnácskő várában elkövetett bűntett története, amit Kiss Alberthez, Rákóczi tragikus sorsú gyalogos ezereskapitánya kapcsán emlegetnek. Az elsőként Esze Tamás történész által feltárt adat elsősorban a Thököly törökországi emigrációjában is megfordult kuruc tiszt ellen felhozott későbbi vádakat volt hivatott alátámasztani. Esze először az 1966-ban megjelent Tarpa és Esze Tamás című népszerűsítő jellegű kötetében említette az esetet, könyvészeti és levéltári hivatkozásokat azonban nem adott meg. Leírása szerint Kiss 1681-ben még császári katonaként szolgált Ajnácskő („Hajnácskő”) várában, amikor három társával felzendült, és meggyilkolta az idős várnagyot, Szabó Istvánt. Ezt követően Fülek kapujában rálőtt egy hajdúra, s végül bekérezke- dett Putnok várába. A fúlekiek azonban azt kívánták Caprara Aeneas kassai generálistól, hogy Gombos Imre putnoki kapitány adja ki nekik Kisst.16 Esze leírását később számos kutató átvette, így többek között bekerült Heckenast Gusztáv ma már alapműnek számító Rákóczi-kori életrajzi adattárába is. Szerencsére, kutatásaink során a Thököly-szabadságharc levéltárának egyik, elsősorban „labanc” providenciájú, ill. gazdasági jellegű iratokat tartalmazó irat-együttesében17 és a kamarai anyagban Esze két egykorú forrását is sikerült megtalálnunk, amelyek igazolják a történész leírását. Bellovits Sámuel füleki vicekapitány beszámolója szerint 1681 nyarán Kiss Albert vezetésével három katona valóban előre kitervelt módon fellázadt az Szabó István ajnácskői várnagy ellen, akit a nyílt úton megtámadtak, és huszonöt sebet ejtve

15 Uo. Nr. 1192. „Conirariumot hallok Nagyságodnak írt levelem végezése után Ajnácskői Porkolábtól, hogy azt értette volna, az ő Felsége hűségére Ónodban 300 lovas kurucz ment volna be.”

16 Esze Tamás: Tarpa és Esze Tamás. A kiváló szabadsághős születésének 300. évfordulójára. Szabolcs-Szatmári Könyvek, 1. Nyíregyháza, 1966. 32.

17 MNLOL, G 12. Thököly-szabadságharc lt. Az egyébként jelentős terjedelmű irat-együttes, viszonylagos érdektelensége miatt gyakran elkerüli a kutatók figyelmét.

374