Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR: „...Hogy újabban is megüthetnénk ebnek az orrát...”. A füleki helyőrség összecsapásai a török csapatokkal Koháry István főkapitánysága idején (1667-1682
az említett rab hodzsa Fülekre soha nem került, nem füleki katonák fogták el, tehát nem is sarcoltathatták meg, és a tényleges fogvatartók, a korponaiak, nem Koháry parancsnoksága alá tartoznak. Esterházy kérte Koháryt, hogy ne izguljon a következmények miatt, ki kell várni a Haditanács válaszát, különben is, ha hibát nem követett el, elmarasztalást sem kaphat, tehát nincs miért aggódnia.35 Az figyelhető meg, amint azt már a feljebb említett példák is mutatták, hogy a törökök bármiféle ellenük elkövetett, a békét veszélyeztető akcióért a füleki katonákat tették meg bűnbaknak. Koháry emiatt igyekezett azonnal jelentést tenni a magyar kormányszerveknél, mint akkor is, mikor a szécsényi törökök Füleket vádolták két katonájuk fogságba ejtéséért, és ezért Divény alá vezetett portyájukon nyolc végvárit hurcoltak fogságba. Koháry azonnal értesítette tehát kötelességének megfelelően az egyik hivatalt arról az esetről (nehogy amiatt vád érje őt a későbbiekben), hogy a parancsnoksága alatt levő katonák visszafoglalták a tari plébániát, amit a hatvani törökök foglaltak el néhány nappal ezelőtt, ott négy ellenséges foglyot ejtettek, de kárt is okoztak.36 A törökök számára ingerlést jelentő akciókat igyekeztek megelőzni vagy időben orvosolni, hogy elkerüljék a nézeteltéréseket. Bélteky Pál a hajnács- kői katonákat kívánta megbüntetni, mert azok az egri törökök által kiküldött 35 MNL-OL C 1286. tekercs. Na 14171. (§ABB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Esterházy Pál levele Koháry Istvánnak (Nagyszombat, 1675. január 19.) 36 MNL-OL C 1276. tekercs. Nfi 12710. (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Koháry István levélfogalmazványa ismeretlen hivatalszervnek (keltezetlen) „...Expertus falsas Turcarum delationes, humillime Excellentissimis Illustrissimis Spectabilibus & Magnificis Dominationibus Vestris intimare volui, me procerta informatum, postquam Turcæ Szeczenienses excurrendo sub Diviny, octo illinc abduxissent captivos, milites ibidem com- morantes, suorum fortassis incaptivatorum eliberationis gratia binos Turcarum incaptivasse, quod ipsum si casu quo Turcæ /: sicut quævis alia soient :/ Fülekiensibus adscriberent, per Divinienses omnino factum Excellentissimæ Illustrissimæ Spectabiles & Magnificæ Dominationes Vestræ dignabuntur intelligere. Ante aliquot præterea dies Hatvanienses excurrendo, certo sub prætextu Parochium Tariensem ex sua ubi abduxissent Parochia, idque Militibus nostris innotuisset in præspecificatos Hatvanienses veluti et flagranti depre- hensos irruerunt & eliberato e manibus illorum Parochia quatuor Turcarum, intolerant jac- turam, quæ per præsentes Excellentissimis Illustrissimis Spectabilibus & Magnificis Dominationibus Vestris humillime intimanda duxi, alias acceptis non ita pridem Excellentissimum Illustrissimum Spectabilium & Magnificum Dominationum Vestram mandatis juxta obligationem meant omnimode satisfacere cupiens, si quid notabile vel ratione nobilium...” 347
