Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

POLGÁR MARIANNA: Adalékok a vasi végek 17. századi történetéhez. Csányi Bemát (1630-1664) katonai tevékenysége

főhomlokzat, középső tornyos részéről, a régészeti feltárások alapján Koppány Tibor tett közzé.28 29

A csákányi építkezést megelőzően Szentpéteren (ma Oriszentpéter) a templom közelében ugyancsak őrséggel biztosított castellum épült. Ennek szerepét is volt hivatott átvenni a csákányi, de erősségként mégis megmaradt. 29 Ebben Csányi Bemátnak is szerepe volt. 1657-ben Batthyánynak írt levelében azt írja: „...Ivánénál Pusztaszentmártonban vagyon egy eldúlt puszta szentegyház ,minek semmi hasznát nem veszik, hanem csak héába vész el ...hadd hajtanám reá az itt való őrségi tartománt egy vagy két fordulóra.”30

A csákányi katonaság helyzetéről ugyancsak Csányi jelentéseiből alkothatunk képet. 1657 nyarán írta: „Szegény katonáim igen fogyatkozott állapotban vannak — a lovaikat sem tudják megpatkoltatni, zászlótartóm, tizedesem oly szűkült állapottal vannak, csizmát sem tudnak venni, ruházkodni sem, szolgáiknak sem tudnak mivel fizetni. Kérem Nagyságodat küldjön néhány forint segítséget nekik.”31 Kéri Batthyányi, érje el az ispánnál, hogy fizessen valamennyit.32

28 A 17. század végén a végvárat megszüntették, palánkját lerombolták, árkait feltöltötték, katonalakosságát jobbágysorba kényszerítették. A korábbi erődítéseket a kastélyhoz kapcsolták, és parkot alakítottak ki. A 18. században a Batthyány-család barokk átépítésének köszönhetően Bél Mátyás leírása szerint a grófi ág központja a Rába mentén, kellemes parkkal. Koppány Tibor: A csákánydoroszlói volt Batthyány Kastély. Műemlékvédelem 1979/1. 56-63.

29 Ivicsics Péter: Kisebb végvárak, véghelyek Vas megyében. In: Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XV1I. században. Studia Agriensia 14. Eger, 1993. 292.

30 MÓL Batthyány család levéltára. Csányi Bemát levele Batthyány Ádámhoz 1657. október. Szentpéter, No. 8891.

31 MÓL Batthyány család levéltára. Missilis P.1314. Csányi Bernát levele Batthyány Adám- hoz 1657. július Csákány, No 08871.

32 Bakos Benedek őrségi ispánra utal a jelentés: Más adatokból tudjuk, hogy Batthyány Adám 1658-ban pert indított. Felrótta az őrségieknek, hogy a csákányi malom építésénél munkájukat hanyagul végezték, és a kijelölt napokon nem jelentek meg robotra. Az őrségi ispán védekezésében előadta, hogy a robottal a török és a magyar katonaság sanyargatása miatt maradtak el. A szentpéteri kapitány a legényeket rendszeresen összefogdostatja, elvonja a munkától és hajdúvá teszi őket. Herényi István: Az őrség és a Batthyányok pere. In: Tilcsik György (szerk.): Vas megyei levéltári füzetek 3. Előadások Vas megye történetéről. Szombathely, 1990. 180.

280