Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

POLGÁR MARIANNA: Adalékok a vasi végek 17. századi történetéhez. Csányi Bemát (1630-1664) katonai tevékenysége

érintik az erődítéseket, a katonaság ügyét, illetve a portyák, betörések következményeit a falvak, mezővárosok életében.11 Csányi Bernât életéhez, katonai pályájához a Rába mentén Szentgotthárd és Körmend közötti véghelyek köthetők. Csákány, Szentpéter, Tótfalu és Körmend. így a helytörténeti munkák érintik szerepét, katonai tevékenységét. A Batthyány Levéltár missilisei között találjuk Batthyány Adámhoz írt leveleit, jelentéseit 1654-1658 közötti időszakból.

A vártörténeti konferenciák előadásai közül több is érintette a témát, a Kanizsával szembeni végvárak, Rábavidék védelmének 17. századi történeti kérdéseit. Kiemelném Kelenik József e területek helytörténeti munkákban is megjelent korszakos összefoglalóit: pl. Körmend hadtörténete, vagy Ivicsics Péter Vas vármegye véghelyeinek építészettörténeti kiemeléseit, N. Kiss István, Varga J. János a végvári katonaság nyugat-dunántúli példáit.

Jelen, rövid előadásomban Csányi Bemát katonai pályáján keresztül, működésének helyszíneihez kapcsolódóan, a Rábavidék megerősített véghelyeinek 17. századbeli időszakával foglalkozom.

Közhely ma már az a megállapítás, hogy Kanizsa török kézre kerülése, 1600 után még inkább felértékelődött a Zala-Vas vármegyei véghelyek súlya. A Rába mentén Körmend és Szentgotthárd között, a Vas vármegyéhez tartozó véghelyekre azonban már az 1580-as évektől vannak adatok a gázlók, hidak biztosítására, templomok, nemesi lakhelyek megerősítésére. Az 1580-as évek több török portyája is jelentős áldozattal járt ezen a területen. Példa erre Csányi Bemát későbbi működésének egyik helyszíne, Csákány, ahol egy lakodalmon ütött rajta a portyázó török. Istvánffy Miklós históriájában azt írta: „Hasszán szigeti parancsnok egy erős török csapattal a Rábán Csákánynál, Körmend közelében átkelt, hol néhány előkelő férfit, akik éppen lakodalmaztak, megrohanván, gyászra változtatták a nászt, részben megölt vagy fogságba hurcolt s egyúttal a falut kirabolván fel- gyújtá... Ezután az ellenség a közeli falvakat pusztítá, égeté, kiket pedig 11

11 Kelenik József: Körmend a hadtörténelemben ( 1526-1711). In: Veszprémy László - Kelenik József - Hermann Róbert - Bencze László: Körmend a hadtörténelemben. Körmendi fiize- tek. Körmend, 1992. 51-140.; Ivicsics Péter: Kisebb végvárak, véghelyek Vas megyében. In: Petercsák Tivadar és Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII.században. Studia Agriensia 14. Eger, 1993. 289-310.; Benczik Gyula: Csákánydoroszló 750 éve. Csákánydoroszló, 1998.; Takó Gábor: Csákánydoroszló története. 2004. 58-76.

274