Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

POLGÁR MARIANNA: Adalékok a vasi végek 17. századi történetéhez. Csányi Bemát (1630-1664) katonai tevékenysége

Még Kanizsa török kézre kerülésének évében Vas vármegye közgyűlése döntést hozott a Rába melletti őrhelyek védelmének megerősítéséről és katonai őrség biztosításáról. „Jóllehet bűneink miatt magunkra haragítván Istent, nagyon is megérdemeltük, hogy az ellenség elfoglalja Kanizsát.”3 Ugyanakkor hangsúlyozza a jegyzőkönyv, hogy szükség van a Rába vonalán őrhelyek és őrségek állítására, valamint erdők kivágásával az átkelőhelyek elzárására. Határozatot hoztak az ehhez szükséges ingyenmunkák teljesítéséről, szekerek állításáról. A katonaságról 1600 decemberében a közgyűlés úgy rendelkezett, hogy minden egyes porta után, melyet az utolsó rovásadó-kivetés során összeírtak, továbbá minden nemes kúria után is egy- egy jól felfegyverzett és puskával is felszerelt gyalogost kell kiállítani. Az alispán kötelességévé tették a katonaság átkelő helyek közötti elosztását. Ugyanakkor az Udvari Haditanács terveket dolgozott ki a Kanizsával szembeni végvidék kialakítására.4

Ehhez a Nyugat-Dunántúl katonai méltóságai, birtokosai tervezeteket is készítettek és juttattak el Bécsbe (Zrínyi György, Nádasdy Ferenc, Batthyány Ferenc). Nádasdy tervezete fontosnak tartotta a végvidék központosítását, három körzetet emelt ki, Lenti, Sárvár és Körmend központtal. Csákányt és Doroszlót is említi, mint a töröktől feldúlt területet, melyeknek lakóiból is sokat elraboltak. Batthyány tervében pontos adatokat rögzít a Kanizsával szembeni vonal véghelyeinek elegendő és szükséges katonaságáról. A Csákányhoz és Szentpéterhez rendelt lovasok számát 100 főben határozta meg és gyalogosokból is 100 fegyverest tartott szükségesnek. Katonai körzetekre vonatkozó javaslata alapján Csákány és Szentpéter Körmendhez tartozók.5

Az 1601. évi országgyűlésen a terület védelméről törvény is született. „A Karok és Rendek a legtanácsosabbnak ítélik, hogy ne csak a Rába folyó átjáróit és gázlóit őrizzék, hanem a Kanizsához közelebb fekvő többi erősséget is addig, amíg Kanizsát Isten jóvoltából visszave- hetik, a szükséghez képest katonasággal és lőszerekkel megerősítsék és

3 Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlésének regesztái. II. Szombathely 1992. 243-246.

4 Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről. In: Káli Csaba (szerk.): Zalai történeti tanulmányok. Zalaegerszeg, 1997. Zalai gyűjtemény 42., 61-85.

5 Simon 1997. 71-72.

272