Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

POLGÁR MARIANNA: Adalékok a vasi végek 17. századi történetéhez. Csányi Bemát (1630-1664) katonai tevékenysége

Még Kanizsa török kézre kerülésének évében Vas vármegye közgyűlése döntést hozott a Rába melletti őrhelyek védelmének megerősítéséről és ka­tonai őrség biztosításáról. „Jóllehet bűneink miatt magunkra haragítván Istent, nagyon is megérdemeltük, hogy az ellenség elfoglalja Kanizsát.”3 Ugyanakkor hangsúlyozza a jegyzőkönyv, hogy szükség van a Rába vona­lán őrhelyek és őrségek állítására, valamint erdők kivágásával az átkelőhe­lyek elzárására. Határozatot hoztak az ehhez szükséges ingyenmunkák tel­jesítéséről, szekerek állításáról. A katonaságról 1600 decemberében a köz­gyűlés úgy rendelkezett, hogy minden egyes porta után, melyet az utolsó rovásadó-kivetés során összeírtak, továbbá minden nemes kúria után is egy- egy jól felfegyverzett és puskával is felszerelt gyalogost kell kiállítani. Az alispán kötelességévé tették a katonaság átkelő helyek közötti elosztá­sát. Ugyanakkor az Udvari Haditanács terveket dolgozott ki a Kanizsával szembeni végvidék kialakítására.4 Ehhez a Nyugat-Dunántúl katonai méltóságai, birtokosai tervezeteket is készítettek és juttattak el Bécsbe (Zrínyi György, Nádasdy Ferenc, Batthyány Ferenc). Nádasdy tervezete fontosnak tartotta a végvidék központosítását, három körzetet emelt ki, Lenti, Sárvár és Körmend központtal. Csákányt és Doroszlót is említi, mint a töröktől feldúlt területet, melyeknek lakói­ból is sokat elraboltak. Batthyány tervében pontos adatokat rögzít a Kani­zsával szembeni vonal véghelyeinek elegendő és szükséges katonaságáról. A Csákányhoz és Szentpéterhez rendelt lovasok számát 100 főben hatá­rozta meg és gyalogosokból is 100 fegyverest tartott szükségesnek. Kato­nai körzetekre vonatkozó javaslata alapján Csákány és Szentpéter Kör­mendhez tartozók.5 Az 1601. évi országgyűlésen a terület védelméről törvény is szüle­tett. „A Karok és Rendek a legtanácsosabbnak ítélik, hogy ne csak a Rába folyó átjáróit és gázlóit őrizzék, hanem a Kanizsához közelebb fekvő többi erősséget is addig, amíg Kanizsát Isten jóvoltából visszave- hetik, a szükséghez képest katonasággal és lőszerekkel megerősítsék és 3 Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlésének regesztái. II. Szombathely 1992. 243-246. 4 Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítésé­ről. In: Káli Csaba (szerk.): Zalai történeti tanulmányok. Zalaegerszeg, 1997. Zalai gyűjte­mény 42., 61-85. 5 Simon 1997. 71-72. 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom