Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
SZIRÁCSIK ÉVA: Koháry II. István, a birtokgyarapító katona
A Zichy család a Koháry II. Istvánhoz került divényi birtokrészre is adományt kapott 1686-ban, de csak az országbíró 1731. évi halálát követően került vissza a zsélyi és az ún. Koháry-féle divényi uradalom a Zichy családhoz.70 71 Az 1716-ban és 1718-ban készült úrbéri összeírások arról tanúskodnak, hogy a füleki uradalom két részből állt, egyik része Koháry II. Istváné volt, míg a másik része testvére, Koháry Farkas fiaihoz tartozott. Koháry II. István halálakor egyesült a két füleki uradalomrész az egyetlen életben maradt férfi családtag, Koháry András kezében. A füleki uradalmak közötti határok ekkor teljesen eltűntek a településeken belül. Az 1746. évi családi egyezség alapján azonban jelentősen összezsugorodott a birtok. A Bosnyák-jogon öröklődő birtokrészt az Esterházy-ág kapta, így az uradalom központjának számító Fülek mezővárost, s vele együtt Garáb, Nyitra, Sávoly, Bolgárom, Kovácsi, Csákányháza, Sid falvakat, a puszták közül pedig Szamotercspusztát, Szalatnyapusztát, Bucsonypusztát, Szentfalvapusztát és Veselénypusztát, Károlyi Ferencnek jutott viszont Szalatnyapuszta.72 Az Esterházyak által a Koháryaktól megszerzett birtokrészek jórészt hamar kikerültek az Esterházyak kezeléséből. Az említett javakat a Koháryak és más családok birták már a 18. század végén. Az 1773-ban készült helységnévtár készítői az Ester- házy-ághoz került Nógrád vármegyei birtokból már csak bizonyos Fülek mezővárosi birtokrészt találtak.73 A 19. század elejére a Koháryaké lett az egykori uradalom középpontját adó mezőváros, amely a Koháry család férfíágon történő kihalását követően a Koháry családba beházasodott Coburgoké lett.74 A füleki uradalom maradék része a 19. század első harmadában a Coburgoké lett. 1816-ban Koháry Ferenc lánya, Mária Antónia Gabriella nőül ment Coburg Ferdinánd Györgyhöz. Koháry Ferenc halála után az 1827-ben 70 Lymburg-Styrum és Keglevics-Koháry család. Fasc. 1. No. 1-19. Bosnyák javak felosztása. Másolat: Buda, 1755. augusztus 27. eredeti: Pest, 1746. május 6. MNL P 1292. 71 A divényi uradalom jogbiztosító oklevele 1686-ból. Borovszky 1911. Nógrád vármegye; Szirácsik 2005/4. 69-70.; Szirácsik 2005. I. 12; MNL P 707. Fasc. 175. No. 18. 72 Lymburg-Styrum és Keglevics-Koháry család Fasc. 1. No. 1-19. Bosnyák javak felosztása. Másolat: Buda, 1755. augusztus 27; Eredeti: Pest, 1746. május 6. MNL P 1292. 73 Hlavácsné Kérdő Katalin (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Nógrád megye (1773-1808). Budapest, Salgótarján, 2002. 366-369. 74 Borovszky 1910.42. 243
