Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SZIRÁCSIK ÉVA: Koháry II. István, a birtokgyarapító katona

adományozás révén a Hont vármegyei ősi Koháry-birtokok is, vagyis a szit- nyai és csábrági uradalmak.60

Gömör vármegyében a Koháry család földesúri jogai alól Rimaszombat város úgy váltotta meg magát, hogy előbb bizonyos feltételek mellett évi 2000, később azonban minden feltétel és korlátozás nélkül évi 3000 forintot fizetett, ez az idők folyamán 630 forintra, vagyis 1260 koronára csökkent, míg végül az 1790-es években e tehertől is végképp megszabadult.61 A balo- gi és derencsényi uradalom a Hont vármegyei birtokokhoz hasonlóan a Koháry család férfi ágának kihalása után a Coburgoké lett.62 A murányi uradalom is hasonlóan megmaradt a Koháryak kezelésében, s csak a 19. században került a Coburgokhoz.63

A Pest-Pilis-Solt vármegyében húzódó birtokokat is érintette a Bosnyák- javak 1746. évi felosztása. A Koháryaké maradt Tápióság, Kóka, Gyál, Vacs. Az Esterházy-ágé lett Páty falu, miközben az Illésházy-ág kapta Akasztót és a Bos- nyák jogon öröklődő kecskeméti birtokrészt, amely utóbbi végül a Motesiczky családé lett. A Koháry részt azonban tovább bontották: Kóka, Gyál Károlyi Ferenchez került, Koháry Andrásnál maradt viszont Vacs, míg Tápióságon Koháry András a leánytestvérével, Eszterházy Antalné Koháry Évával osztozott.64

A nem Bosnyák jogon öröklődő kecskeméti birtokrész Coburg Ferdinándé lett a Koháry család utolsó férfi családtagja, Koháry Ferenc halálát követően az 1831-ben kelt királyi adománylevél alapján, így a város vele folytatta a

A csábrági uradalom és tartozéka Hont vármegyében az 1830-ban készült összeírás szerint: Csábrág, Csali, Csábrágvarbók, Méznevelő, Apóvá, Felső Rakoncza, Szalat- nya, (Ipoly)Nyék, Palást, Leklincz. Magyar Nemzeti Levéltár UC 218:1.

61 Borovszky 1903.

62 A balogi és derencsényi uradalom Coburgok kezébe kerüléséről levéltári forrás nem maradt fenn, vagy lappang, de a 19. század közepén készült földrajzi szótár alapján elmondhatjuk, hogy a derencsényi uradalom a balogi birtokrésszel a Coburgoké lett. Fényes Elek: Magyar- ország geográfiai szótára, melyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pesten, 1851. http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/

63 A murányi uradalom és tartozékai az 1830. évi összeírás szerint: Murány vár, Polonka, Zavatka, Helpa, Pohorella, Sumjácz, Telgárd, Vemár, Murányhutta, Murányallya, Murány- lehota, Murányhosszurét, Zdichava, Kisrőce, Jolsva oppidum, Vizesrét, Umrlólehota, Lubenyik, Mnisány, Kopras, Jolsva-Tapolca, Miglész, Süvethe, Periász, Balásföld. Magyar Nemzeti Levéltár UC 216 : 1.

64 Lymburg-Styrum és Keglevics-Koháry család. Fasc. 1. No. 1-19. Bosnyák javak felosztása. Másolat: Buda, 1755. augusztus 27. Eredeti: Pest, 1746. május 6. MNL P 1292.

241