Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SZIRÁCSIK ÉVA: Koháry II. István, a birtokgyarapító katona

(folytatás az előző oldalról)

Település

Vármegye

A mai neve

Ország

Felsőesztergály, falu

Nógrád

Horné Strháre

Szlovák Köztársaság

Alsóesztergály, falu

Nógrád

Dőlné Strháre

Szlovák Köztársaság

Szele / Erdőszele, falu

Nógrád

Selce

Szlovák Köztársaság

Kissztracin / Kishalom, falu

Nógrád

Maié Straciny

Szlovák Köztársaság

Nagykürtös, falu

Nógrád

Velkÿ Krtís

Szlovák Köztársaság

Alsópribel / Alsófehérkút, falu

Hont

Dőlné Príbelce

Szlovák Köztársaság

A Koháryak egyik legismertebb birtoka Pest-Pilis-Solt vármegyében Kecskemét volt. A mezőváros legnagyobb birtokosává idővel a Koháry család vált.41

Kecskemét városnak az 1565. évi összeírás szerint öt földesura volt. A földesúri családok közül a Pelényiek, a Pásztohyak, a Balaiak és a Gémesiek egy- egy nyolcad részt, Sárkándi Pál örökösei pedig négy nyolcad részt bírtak.

A Gémesi részt 1614-ben Bosnyák Tamás királyi főétekfogó szerezte meg. Birtokait lánya, gróf Balassa Imréné Bosnyák Judit örökölte. Az örökösnő lánya, Balassa Judit báró Koháry I. István neje lett, így vált ez a rész a Koháryak birtokává. A Bosnyák-féle rész egy nyolcada azonban leányági örökösödés útján 1746-ban Mottesiczky István birtokába került.

A Balai rész, melyet 1590-ben Rákóczy Zsigmond nyert adományul, két részre szakadt. Az egyiket I. Rákóczy Ferenctől Koháry II. István vette zálogba, melyre Koháry András 1731-ben gróf Pálffy Miklós nádortól nádori adományt nyert. A másik részt gróf Aspremontné Rákóczy Julianna örökölte, akinek örökösei 1818-ban örökváltsági szerződésre léptek a várossal, amely azután az ő részüket 20 000 forintért megváltotta.

A Sárkándi Pál-féle rész, amelyhez a helység fele tartozott, a Wesselényi és a Csáky grófokra szállt. Az 1635-ben Wesselényi Ferencné Bosnyák Zsófia által az apjától örökölt kecskeméti részt 1660-ban Wesselényi Ferenc és második felesége, Széchy Mária átadták biztosítékként báró Richthauser

41 A Kecskemétre és a Pest megyére vonatkozó rész Borovszky Samu által szerkesztett Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfia alapján készült, csak az eltérést jelöltük a későbbiekben. Lásd: Borovszky 1910—1911.

234