Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

tudták leltárba venni, mivel közösen birtokolta Nyáry és Drugeth („két rész­re birattak”). A Kassai Kamara az uradalomról 1623-ban újra készíttetett egy összeírást és ekkor kiadott egy utasítást az udvarbírónak is, amelyben fel­hívta a figyelmét, hogy a várbeli drabantok hópénzét hiánytalanul adja ki, nehogy pusztán hagyják a várat. Az 1623-as inventárium a következő helysé­geket írja le: „Porkoláb háza”, „szenes bolt”, „udvarbíró ház”, „Nyári ház”, „az udvarbíró házból való tornác”, „udvarbíró háza feletti bolt”, tárház - itt bibliát és egyéb könyveket, valamint leveleket is összeírtak, azaz levéltári jel­legű anyagot is őriztek itt -, „zöld boltocska”, „szalonnás ház”, „lisztes ház”, „Torony Deszkás Pádon”, „torony alatt való garádics”, „sáfár ház”. Ekkor a vár porkolábja Balogh János, tizedese Szabó Jakab, és kilenc darabont szol­gált Csicsván, az uradalom fegyveres erejéhez tartozott még egy német dobos, három darabont, két virrasztó, egy viceporkoláb.28 I. Rákóczi György 1644-1645. évi Habsburg-ellenes hadjáratában sincs adat Csicsva ostromáról, de miután birtokosai közül Homonnai Dru­geth János és Esterházy Miklós is Rákóczi ellenfeleként vesz részt benne, nem csoda, hogy a vár feletti ellenőrzést megpróbálja megszerezni Rákó­czi, és úgy tűnik sikerrel. Az jelenleg pontosan nem ismert, hogy ez mikor következett be, de talán már Rákóczi első, 1644 kora tavaszi támadása so­rán meghódolhatott, mivel tavasszal nem említik a fejedelmi hadaknak el­lenálló felső-magyarországi várak között. Az sem ismert egyelőre, hogy az április-júniusi első császári ellentámadás idején a felső-zempléni Je- szenőről Homonnai által indított akciók során, amelynek eredményeként Ungvárt is visszafoglalta, voltak-e harcok Csicsva térségében, de Rákóczi második, 1644 nyári offenzívája stabilizálja a fejedelem uralmát Felső- Zemplénben és Ungban. Ennek során a főerők Kassa sikeres védelme után június végén Varannóra vonultak, ahol Rákóczi fővezérükké Kornis Zsig- mondot nevezi ki. A fősereg július elején szétszórta Homonnai Jeszenő és Ungvár közt állomásozó hadait, aki csapatai töredékével Lengyelor­szágba vonult. Ezt követően pedig a fejedelmi haderő, a magyar viszony­latban igen erősnek számító tüzérségre támaszkodva ostrommal vette be 28 U et C 4:24. U et C 62:54. In: U et C. http://mol.arcanum.hu/urbarium/opt/al01112.htm?v= pdf&a=start (Utolsó letöltés: 2014. nov. 14.); Az udvarbírák zsoldfizetésben játszott szere­péről, valamint a porkoláb szó 16. századi (burggraf- vámagy) jelentéséről: Kenyeres 2008. 121., 296. 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom