Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

településen, valamikor a 17. század első felében. Itteni birtokai az 1670- 1680-as években teljesen, vagy részben az alábbi településekre terjedtek ki: Csicsva vára és a vár alatti tartozékai — a fent idézett 1702-es kamarai összeírás szerint a vár negyedét birtokolta zálogjogon -, a tavamai kastély és tartozékai (az 1680-as évek első felében, a Thököly-felkelés idején puszta, 1684-ben csak a kőfalai álltak), erdőbényei szőlők, Valkó, Dobra, Stefanóc, Trepec, Kázmér, Varannó és tartozékai, Csememye, Csáklyó, Lomnica, Hosszúmező, Dávidvágás, Oroszvolya, Memyik, Mattyasóc, Királynép, Benkóc, Zsalobina, Jeszenőc, Lomna.25

Csicsva közigazgatás- és hadtörténete 1604-1685 között

A vár a 17. század Habsburg-ellenes rendi mozgalmai, valamint az erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenes hadjáratai idején nem játszott jelentős szerepet, komolyabb ostromról a Thököly-felkelésig nem szólnak a források. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek adatok a vár hadtörténetével kapcsolatosan a 17. század első feléből. 1672-1685 között azonban jelentősebb Zemplén vármegye életében játszott közigazgatási-igazságszolgáltatási szerepe.

1603-ból, Báthori István végrendeletéből ismert, hogy a vár élén „Zegy” (feltehetően Szeghy) Benedek tiszttartó és főporkoláb állt. Fegyveres erejéről pedig annyit tudunk, hogy a főporkoláb alatt tizedesek és drabantok (gyalogos katonák) szolgáltak.26 1619-ben Csicsva egyik ura, báró Nyáry István Bethlenhez csatlakozik, és szeptember elején rajtaüt az erődített leleszi premontrei kolostoron, ahonnan elmenekül Habardy László egri kanonok, prépost. Ezzel szemben a vár másik birtokosa, a Habsburg-párti Homonnai Drugeth György szeptemberben Lengyelországba megy ki, de

25 U et C 42:64. Báró Barkóczy Ferenc fiskális javai. 1683. febr. 2., 88:64., 93:51. In: U et C http://mol.arcanum.hu/urbarium/opt/al01112.htm ?v=pdf&a=start (Utolsó letöltés: 2014. nov. 20.); MNL BAZML SFL IV. 2001/b. Iratok. Loc. 101. No. 475.; IV. 2005/a. P. Loc. 123. No. 66.; Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Maksay Ferenc. 2. kötet. Budapest, 1990. Varga János (sorozat-főszerkesztő): A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok. 16. 1057.

26 Vadász 2002. 48., 87.

199