Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

a szintén nagy múltú családból származó rozsályi Kun Annát veszi nőül. O is betölti a zempléni alispáni tisztséget 1600-1601-ben, valamint 1616— 1619 között, továbbá többször volt a vármegye országgyűlési követe.21 Idősebb fiától Barkóczy (III.) Lászlótól származik le a bárói, majd grófi címet nyerő ág, amelynek története Csicsvával kapcsolódott össze. Öccse, (I.) Ferenc egyébként szintén volt megyei tisztviselő és katona. 1636. jú­lius 16-án, Olaszliszkán „az Nemes Zemplén Vármegyének bizonyos szá­mú hadának Kapitányaiként Bánóczy Andrástól magának, hadnagyának és 44 lovasnak való hópénzt vett fel. (A vármegyei hadak kapitánysága nem más, mint a magyar haderő egyik rendi fenntartású eleme, a végvá­rakban is szolgáló, a vármegyék által fizetett könnyűlovasság és gyalog­ság parancsnoki tisztsége. Zemplén például az 1630—1660-as években a szerencsi és ónodi végvárakban is tartott fenn vármegyei lovasságot és gyalogságot.) 1639. április 19-étől zempléni alispán (elődje Butkay István), 1643-tól ónodi főkapitány. Az ónodi főkapitányságba való beiktatása nap­jául 1643. január 26-át rendelte el az akkor már halálos beteg Nyáry István 21 Barkóczy (II.) László második alispánságát korábban pontatlanul határozták meg. Szepsi Laczkó Máté krónikája szerint ugyanis 1619-ben Drugeth a katolikus báró Melith Györgyöt akarta alispánná tenni, de a vármegye nem választotta meg, így kénytelen-kelletlen elha­lasztották a szavazást. 1620-ban, már Bethlen fennhatósága alatt Butkay Istvánt választot­ták alispánná. MNL BAZML SFL IV. 2001/a. Prot. 3. Protocollum Comitatus Zemplenien- sis 1579-1585. Az 1582. márc. 16-ai, Zemplén mezővárosában tartott tisztújítás jegyző­könyve 1115.; Prot. 5. 1589-1603. 2. föl. Series Vice Comitum juxta hoc Prothocolon electorum., Az 1600. szept. 26-ai, Zemplénben tartott tisztújítás jegyzőkönyve 1085-1087.; Prot. 6. 1603-1629. Az 1616. nov. 2-ai, Zemplénben tartott tisztújítás jegyzőkönyve 202., Az 1617. nov. 22-ei, Zemplénben tartott tisztújítás jegyzőkönyve 285., Az 1618. nov. 22-ai, Terebes mezővárosában tartott tisztújítás jegyzőkönyve 292., Az 1619. febr. 26-ai, Zemp­lénben tartott megyegyűlés jegyzőkönyve 318., Az 1620. szept. 15-ei, Zemplénben tartott tisztújítás jegyzőkönyve 327.; 77. köt. (Prot. 85.) Protocollum Comitatus Zempleniensis 1782/11. Series Vice Comitum Comitatus Zempleniensis ex eodem Manuscriptu depromp- ta. 858-862.; Báró szalai Barkóczy László végrendelete. MNL ÓLA 57 Libri regii. 12. köt. 383-397. E 227 Magyar Kamara Archívuma. Libri donationum. 9. kötet. 262. In; MOL:DigiDat. Királyi Könyvek 1527-1848 (1867). http://mol.arcanum.hu/digidat/opt/ al00513.htm?v=moldigidat&a=start&al (Utolsó letöltés: 2014. nov. 14.); Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. I. köt. Pest, 1857. Barkóczy család. (Szalai és tavamai, gróf és báró.) 196-200.; Reiszig 1905. 388-392., 438^139.; Szepsi Laczkó 1980. 114—116. 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom